Irodalmi Szemle, 2016
2016/4 - BEVETÉS 2016 - „Ezek a versek nem sietnek sehova" (beszélgetés Veres Erikával) / BEVETÉS 2016
BEVETES 2016 hanem hogy a magam reszerol egyeldre zarojelbe tettem a nemetorszagi torok irodalmat, mert mas iranyba lattam fejlodni, mint ami engem erdekelt volna. Jelenlegi dolgozatomban szeretnem hasznossa tenni a nyelvi es kulonbbzd kulturakhoz kotheto tudasomat. Rilke, Babits es Ha§im harom olyan koltd, akik kozott idobeli es tematikus parhuzam vonhato. Szamomra a szimbolizmushoz vald viszonyulasuk, ennek merteke, illetve volta a kerdes. Es hat persze a naluk fellelheto szimbolumok azonossaga, kulonbozosege, csoportosithatosaga. ISZ: Most feltennem a doktoranduszok szamara legfrusztralobb kerdest. Doktori tanulmanyaid a vegehez kozelednek, mi varhato, mit tervezel a tovabbiakban? VE: Tobbfele elkepzelesem van. Az egyik, hogy egy idore atkoltozom Iznikbe, hogy megtanuljak csempeket festeni es kesziteni. Egy masik, hogy egy roncsautoval beutazom Kozep-Szlovakia szep videkeit. De barhogy dontok is majd, ott lesznek a valora nem valtott tervek a csempek tulipanmintaiban es a roncsauto anyosiilesen is. Tehat, elobbutobb folytatni fogom a forditast, a verseket, talan meg a komparatisztikat is. ISZ: „Aladdin", „fekete kave", „rezgd sziriaiak" - itt kozolt verseidbe attetelesen szurddnek be az isztambuli (?), keleti (?) kepek. Minden bizonnyal egyeni liratema lehetne az Isztambul-elmenyed, -tapasztalatod. Nem hinnem, hogy magyarul megverselte valaki a Boszporusz gyongyet. Kihasznalod ezt a ,,tematikus eldnyt"? VE: Ha figyelmen kiviil hagyjuk Dolly Roll es Fenyo Miklos slagerenek szoveget, talan beszelhetiink ,,tematikus elonyrol", egy varost tematizalni szerintem megsem szerencses. Legalabbis nem egeszeben, kozvetleniil. Az ilyen eljaras tul prozai lenne. Inkabb elvonatkoztatni probalok, s ha akad is egy-ket konkret helynev, am it beepitek a versbe, annak nem fel tetleniil az a szerepe, hogy a helyet mint olyat kiemelje, hanem magat a szot. Utalhatok veliik etimologiara, va- Iam ilyen szinre vagy eppen a kodre, ami ott-(nem)-jartamkor jelen volt az adott helyszinen. Ugyanakkor ez forditva is ervenyes: azt mondom peldaul, „tapeta", s kozben „Karakoy"-t ertek alatta. Ilyen ertelemben tehat ott van a Kelet, Isztambul, Pozsony es Kemend is a sorok kozott. Ott van, de meg sines ott. ISZ: A kortars torok irodalomra menynyire van ralatasod? Mi az, ami szerinted fontos, erdekes lehet? VE: Eleg szerteagazo az irodalmi kfnalat a torok szepirodalmat tekintve. Ami szamomra nagyon feltund, hogy a kortars proza inkabb jelen van, mint a kolteszet. Ha beterek egy konyvesboltba, rogton ramkacsint egy regeny, de a versek valahogy visszahuzodobbak. Pedig a kortars irodalmi alapokat valahol a kolteszetben kell keresniink, mivel a proza (a nyugati ertelemben vett elbeszeles, novella es regeny) eleg keson, a XIX. szazadban kezdett szelesebb korben elterjedni Torokorszagban (illetve az akkori Oszman Birodalomban). Tehat erosebbnek erzem a kortars proza jelenletet. Verseskotetert pedig mar nem konyvesboltba, hanem konyvtarba vagy antikvariumba megyek. Tematikailag erdekesek lehetnek azok a konyvek, amelyek a multat, a dicsd oszman tortenelmet dolgozzak fel, uj kontosbe burkolva. Ilyen peldaul iskender Paia Babil'de oliim, Istanbul'da a§k cimu detektlvregenye, amely Leyla es Mecnun be-
