Irodalmi Szemle, 2016

2016/4 - BEVETÉS 2016 - Kispál Dániel: Partraszállás (novella)

ha megvacsoraznak velem, majd a nejlonszatyorbol eloveszem a kolbaszt, kicsavarom a papirbol, es elkezdem felszeletelni a bicskammal. Miutan meggydzdm oket, apa es fia mohon ravetik magukat a felkinalkozo ele­­lemre, kozben konyorgd pillantasokat vetnek felem. A sracok, akik idehoztak oket, bamban es egykedvuen frocsognek a nevetestol. Ragyujtok az utolso adagomra, amit az iment megtekertem, majd a lakoma utan, a legvegso slukkokat szivva, el-elnezem az arabokat, vorosre meszeli oket a lenyugvo nap fenye, s ahogy tavolodnak, lassacskan elcsendesedik kdriilbttem minden, a sracok kitomboltak magukat, nyugovdra ternek otthonaikba, a tombolas targyai tovabb van­­dorolnak. A House of the rising sunt dudolom, T. fenylo, latex cicanadragjara gondolok, ahogyan megfesziil a seggen, es a kezdodo esteben elsirom magam a gyonydrtol. A buli anyagbeszerzessel indul. Szerencsemre nem kell sokaig vacakolni vele, az dsz­­szekotteteseim szinte egytol egyig ott tartozkodnak a varos szelen levo garazssor elott, ahol mar javaban megy a klikkek kialakulasa, mire odaerek. A bulit szervezo csaj szii­­leinek van itt egy garazsa, ott taroljuk a piat. A helyiseg sorbs, boros szekciokbbl, illetve a roviditalokat gyujto blokkbol all. En egy iiveg kommersz vodkaval es ket iiveg olcso borral tamogatom meg a szorakozasunkat. Miutan megszerzem az anyagot, az italokat el­­helyezem a garazsban, majd tekerek magamnak egy cigit, es egy doboz sor tarsasagaban elszivom. Neha T.-t prdbalom elkapni a szemeimmel, de szandekom egyelore sikertelen. Nehany osztalytarsammal beszelgetek az online szerepjatekok elvezeteirol, vala­­mint az internetes pornovideok kategorizalasarol, kozben tekergetem a Facebookot. Ranezek az esemenyre is, es megnyugvassal konstatalom, hogy T. nincsen lejelentkez­­ve. A kbzelembol olykor hangos kialtasokat hallatnak az elsos gimisek. „Rohamra", or­­dftjak, majd futolepesben megindulnak a garazs tele. „Szanitec", mondjak, amikor mar ejfel koriil jar az ido, es a garazsok moge segitenek egy luzert, aki iilteben osszehanyja sajat magat. Nem szamolom, de mar legalabb az otodik vagy a hatodik soromet iszom, kozben a harmadik cigimet tekerem meg, municidm fogytan van. Folnezek a kitisztult egboltra, a csillagok unalmasan es prozaian ragyognak. Miutan a sor elfogy, borra vetemedem, beballagok a garazsba, ekkor megpillantom T.-t, akin testhez simulo, fekete miniszoknya van, ami alig takar valamit. Hozza fekete markatlan magassarku parosul (harisnya nelkiil!), es egy semmitmondo bluz, ami meg csak nem is tapad a testehez, igy a melleibol szinte alig latni valamit. T. mosolyogva in­­teget felem az egyik kezevel, majd ugyanazzal magahoz is hiv. Megprobalok olyan fejet vagni, mint aki eppen szemrehanyast tesz, hatat forditok neki es kijdvbk a garazsbol egy pohar irtozatosan keseru vorosbor tarsasagaban. Tekergetem egy darabig a Facebookot, kozben kedvem lenne kiposztolni, hogy T. egy biidos kurva vagy valami hasonlot, de elvetem az btletet. Egyre jobban szetarad bennem a duh, elhatarozom, hogy felporge­­tem magam, igy a maradek penzembol szerzek speedet az egyik negyedikes csajtol. Miutan felszippantom, hatalmas boldogsag arad szet bennem, korbetancolom az osszes klikket, es hozok magamnak egy ujabb poharral abbol a szar borbol, es tancolok tovabb, es puszit nyomok az arcara nehany belevalo tininek, es lesmarolom T.-t, es kibekiilok a sraccal, akit nehany napja felloktem a folyoson, es erzem, hogy mindenki tele van eletkedvvel, es tovabb tancolok, es megtervezem az egesz kovetkezo hetemet, es meglatom, hogy van meg dugisor, es az osszes jo nonek fenyes, fekete latex cicaga­­tya tapad ra a csodalatosan formas hatsojara, es...

Next

/
Thumbnails
Contents