Irodalmi Szemle, 2016

2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Haklik Norbert: Orail history (Veronika Šikulová Menettérti című kötetéről) / KORTÁRS SZLOVÁK

KORTARS SZLOVAK HAKLIK NORBERT On A TT UTQTOPV .K fl -L J_i 11 J. u 1 Ja X VERONIKA SlKULOVA MENETTEETI CIMU KOTETEROL ]\/Ii sem szemlelteti egyertelmubben a XX. szazadi gondolkodas anakronisz­­tikussa valasat, mint ahogyan ujabb es ujabb kortars irodalmi muvek szokken­­nek szarba a „nemzeti sorskerdesekre" reflektald irodalmi hagyomany talajan ugy, hogy eppen a nemzeti narrativarol valasztjak le a tortenelmi-politikai ese­­menyek menten (is) szervezodo elbesze­­lest. Ezek a muvek kiemelik a nemzeti tortenelem kereteibol a cselekmenyt, es egy tagabb, kozep-europai narrativa re­­szekent ertelmezik. Ez a latasmod szem­­latomast nem csupan ujszeru, hanem korszeru is egyben. Erre a kozelmultban jo nehany olyan mu recepcioja szolgalta­­tott bizonyitekot, amely masfel evtized­­del ezelott szinte teljesen visszhangtalan maradt, azonban most, ujabb kiadasban lelkes meltatasra ragadtatja az iteszeket. Egy Magyarorszagon eld szerzo szlova­­kiai vonatkozasu muvet allftando pel­­dakent erdemes megemliteniink Szaraz Miklos Gyorgy Lovak a kodben cimu re­­genyet, amelynek elso megjelenese nem valt irodalmi esemennye masfel evtize­­de, amikor a Nyugat-centrikussag, illet­­ve a Karpat-medencere osszpontositd erdeklodes egymast kizaro ellentetparra, a partpolitikai preferencia szemleltetd eszkozeive merevedtek. Szaraz regenye egy rozsnyoi lany budapesti kalandjai es otthonrol hozott emlekei menten epitett fel egy kozos, szlovak-magyar elbesze­­lest, s maradt - masfel evtizeddel ezelott - szinte visszhangtalanul. Mostansag azonban mintha elvegzodni latszodnek a Trianon elotti Magyarorszag sirja felet­­ti gyaszmunka, es a mult helyett, amely a tortenelmi emlekezetben minduntalan egyetlen, kizarolagos tulajdonosert es ertelmezesert kialt, mintha egyre inkabb a kozos jelen, es kovetkezeskepp a kozos jovo lehetosegei fele fordulna a figyelem. Ebben a kozegben Szaraz kotete mar egeszen maskepp szol, sorra jelennek meg rola a dicsero kritikak, amelyek ne­­melyike remekmukent iinnepli.1 Pedig a szoveg ugyanaz maradt, mint ami ti­­zenot esztendeje volt. Az olvaso, a befo­­gado kozeg valtozott. Azonban ugy frni meg egy egyedi­­segeben is jellegzetes tortenetet, hogy szalait nem feltetleniil probaljuk a nem­zeti narrativaeval parhuzamosan szoni, nem csak magyar jelenseg. Szaraz rege­nye melle kfvankozik a konyvespolcon a szlovak frond, Veronika Sikulovd Me­­netterti (eredetiben: Miesta v sieti, azaz Helyek a halobari) cimu regenye, amely szlovak reszrdl beszel ugyanarrol a jel­­legzetesen kozep-europai tortenetrol, amelyrol Szaraz munkaja is, es ahhoz 1 Lasd Kabdebo Lorant: „Egy alapregeny" (Szaraz Mik­los Gyorgy prozairoi vildga) cimu irasat, in Aracs, 2015/3. 116-122.

Next

/
Thumbnails
Contents