Irodalmi Szemle, 2016
2016/3 - KORTÁRS SZLOVÁK - Ardamica Zorán: Földecske és halálocska (Márius Kopcsay Jednouholník című kötetéről) / KORTÁRS SZLOVÁK
KORTARS szlovak hogy e folyamatnak csupan egyik stacioja. A groteszk es az abszurd nem elsdsorban nyelvi eredetu, hanem a mindig csalfan igergeto remeny es a felismert kilatastalansag es tehetetlenseg kontrasztja hozza letre. Az emlekeiben bamban es leginkabb passzivan, az onigazolashoz is tul keves aktivitassal kotoraszo foszereplo allapotat leginkabb a frusztracio, a szkepszis, a vagyakra es almokra valo rezignalas jellemzi, amely azonban mindig fokozhato, s a felismeres pillanataiban tetozik - Kopcsay az elviselhetetlenseget nem csupan az antihos alkoholizmusaban pacolja, de a csucsponton kimenti szereplojet a realitasbol es egy vizioba menekiti, ahol a legbrutalisabb forgatokonyv megvalosulasa utan is lehetseges meg a felebredes. Valoszinuleg nem lenne teljesen korrekt nemzedekregenykent kezelni a muvet, am ketsegtelen, hogy aki beleelessel olvas, az leginkabb akkor lehet sikeresen empatikus befogadoja a kotetnek, ha 1966 es 1972 kozdtt sziiletett bele a szlovak valosagba, megelte a '89 elotti es utani eveket, valamint abba a nehezen definialhato es mara szilankjaira hullo szlovak(iai) tarsadalmi kozepretegbe tartozott, tartozik vagy megprobalt, szeretett volna tartozni, amelybe a regeny szereploje - a szamos stilizalt, am megis felismerhetoen oneletrajzi elem miatt tan buntetleniil is kijelentheto: es amelybe Kopcsay is tartozik. (Ha valaki raadasul eppenseggel ma mar nem aktiv vagy epp nem sikeres zenesz, akinek tovabbtanulasat apja '68 utani kaderlapja befolyasolta, s aki anno nem egyszer tehetetlennek, benanak, lassunak bizonyult kamaszkoraban, hat...) Noha „bunko" rockereken, netan absztrahal dan „ pinkfloy dos" entellektiielleken kiviil a tobbi, mara ertelmisegi palyara sodrodott negyvenesnek is nehez, valamint eleg ciki atelni altalaban a szinti pop, a Depeche Mode es urambocsa' az OMD (!!!) iranti rajongast (annal abszurdabb es [onjironikusabb a dolog, minel inkabb erintett az olvaso ebben az atelesben...)... Azert, vagy tan epp ezert (!) az a beleeld olvasasi strategist valaszto befogadok reszere tokeletesen vilagos lesz, mennyire frusztralo az almok megvalosithatatlansaga. Meg abban az esetben is, ha tortenetesen egy masik palyan relative sikeresnek mondhato a frusztralt szereplo/olvasd. A hitelesseg pikanteriajahoz: a regenyben sokszor emlitett, mar-mar leitmotivumma izmosodo realia, az onmagaban is tobbszdrosen ironikus More of Slovak Music to the Slovak Radio cimu dal valoban letezik, megtalalhato a neten, az ird (aki a foszereplohdz „hasonloan" zenesz is) soundcloudjan... Pedig nem az az igazan erdekes, hogy mennyire autobiografikus a regeny, hanem az, hogy mennyire fogod az elolvasas utan ugy erezni, ez rolad szol. Pont annyira vagy te is outsider, olvaso. Az alapkerdes: hogyan foghato meg az ertelemnelkiiliseg es jovotlenseg, sot a megelt mult vegleges elvesztese, megismetelhetetlensege felismeresenek es megelesenek allapota. A regeny erejet add (potencialis) felismeres: ez a kerdes nem csupan a luzereknek lehet fontos, de fontos kell legyen minden gondolkodo olvaso szamara. Mert a valosag („Eudia v kostole sa rozospievali, vonku sa pomaly zvecerievalo a cez barokove okna sa dnu vkradal socialistickorealisticky sumrak letneho vecera na sklonku studenej vojny.")2 es a rea adando emberi valasz kenyszere egyszeruen nem valogat. (Marius Kopcsay: Jednouholnik. KK Bagala, Bratislava, 2014,168 oldal, 7 euro) 2 templomban enekelni kezdtek az emberek, kint lassacskan alkonyodott, es a barokk ablakokon at belopozott a hideghaboru vegi nyareste szocialista realista szurkiilete." - 130.
