Irodalmi Szemle, 2016

2016/2 - KÁRPATALJA - Forgách Kinga: Poétikai motívumtranszponálás (Marno János Hideghullám című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK £S POFONOK

FORGACH kinga

POETIKAI MOTIVUMTRANSZPONALAS

MARNO JANOS HIDEGHULLAM ClMU

KOTETEROL

JN^arno Janos uj koteteben a sajatos nyelvi jatekok es a koltoi kepek egymasba fonodva, elvalaszthatatlanul dszszekapcsolodva alkotnak texturat. A Hideghulldm versei nem kiilonallo alkotasok, hanem egy komplex versszdvetet hoznak letre, melyben emlekdarabkak, metaforak vandorolnak egyik szovegbol a masikba. A metodus a zenei muvek felepftesere emlekeztet: a komponalas soran egy-egy motivumbol bomlik ki a kdvetkezd gondolat, s az egyes kepek ujabb es ujabb jelentesarnyalatokkal bovulnek.

A Hideghulldm, amely kilenc ciklusba rendezve tobb mint szaztfz verset tartalmaz, a 2015-ds konyvhet alkalmabol a Magveto Kiadd gondozasaban latott napvilagot - e megjelenes altal Marno Janos eddig meltatlanul elhanyagolt eletmuve vegre tagabb koru ismertsegre tehet szert.

A koltd lfrai vilaga az emlekezesen alapszik: „emlekezetem ilyenkor egy I reg kihalt temetdre emlekeztet, amelyrol valami okbol meg-1 feledkeztek a munkagepek. Tobb evtized multan is majd ez I a temeto lesz a setaterem, labadozasom sokaig titkos - mert / ejszakai - porondja, ahol batran elhagyhatom magam" (18.). A legtobb versben egy-egy gyerekkori emlekmag bomlik ki, melyet korbeolel egy asszociacios es egy onreflexiv reteg: a jelenben irott mult ujraelese az emlekezes bizonytalansagaval keveredik. Nines ebben semmi nosztalgia. Egy egesz leelt elet rejtozik a targyilagosnak tuno mondatok konyortelen szokimondasa mogod.

Nehez a versekbol idezeteket kiragadni, hiszen minden koltemeny es voltakeppen az egesz kotet egy szovegfolyam. A kepek, a szavak es olykor meg a szotagok is atfvelnek, athajlanak a sorok fdlott. Barmely idezet csak egy, a folyambol, a textusbol kivagott elettelen, hianyos csonk marad, a teljes megerteshez az egesz kell.

Van ebben a liraban nemi filmszeruseg („Embererdo. Fekszem, kilencevesen / alulnezetbol" - 29.), nagy jelentosege van a latoszogeknek, a nezopontnak. Nem beliilrol, hanem kiviilrdl, egy kamera szemszogebdl vizsgalja sajat multjat a lfrai en: „Egyszer meglattam magam az utcan / menni, sapadtan, uzotten es / ketsegbeesetten" (25.). Ehhez kapcsolodik egyfajta kiilso hang, egy kommentar, amely retlektal az adott emlekkepre vagy az iras mechanizmusara, s teszi ezt az elobeszedszeruseg hangjan. „Most hirtelen nem tudom hoi tartottam. / Megvan. Eltemet aki eltemet" (27.). Ez a fajta frastechnika kivalthatna nemi elidegenfto hatast, de ez megsem mutathato ki;