Irodalmi Szemle, 2016

2016/2 - KÁRPATALJA - Csehy Zoltán: A megtestesült logográfia (Magolcsay Nagy Gábor második ismeretlen című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tZLESEK ES POFONOIC Az elgondolas, a strategia jelentos mer­­tekben hasonlit a neoavantgard es avant­­gard szoveggeneralasi strategiakhoz, am legalabb annyira el is szakad azoktol. Ez az elszakadas tobb dologban is megra­­gadhato: Magolcsay Nagy szovegvilaga nem tagadja meg az ent sem konstruktiv, sem targyi szempontbdl, verseinek a leg­­tobbszor meglepo rnddon intim szeme­­lyessege van, szo sines a meghatarozott­­sag grammatikai kikapcsolasarol vagy valamifele idegenkedesrol a valloma­­sossagot illetoen, meg erdteljes szerelmi lira is kibonthato itt. A montazs-, illetve kollazstechnika kiaknazasa ugyan itt is megtortenik, de a szovegek szettartasa visszafogottabb, vannak kozponti vagy goepontszeru motivumszervezodesek, s a szovegek felfuzodnek egy-egy koz­­ponti (vagy hatarozott, vagy elmosbdo) tengely kore. Felfokozodik az enigma­­tikussag mellett a megfejthetoseg lehe­­tosege is: a vers rejtvenykent valo meg­­szolaltatasa nem uj keletu metafora, az viszont kivalt erdekes, hogy egy kotetet lenyegeben felnotteknek irt „foglalkozta­­to konyvkent", „rejtvenyfejto" ceruzaval egyiitt is olvashassunk. A konyvtest es a versben megjeleno test enigmatikussaga tobbszor is megfogalmazddik, peldaul: „elejtett mosolybdl megfejtendO hierog­­lifakbol faraglak". A kapcsolati dinami­­kara rajatszo fogalomtar is minimum ketertelmu lesz („a valtozas drome"). A megbelyegzes a sajatta valas mechaniz­­musava valik („volnek arcodon pecset"), a verbalis univerzum megregulazasa pe­­dig itt nem eltorlendo, szabadsagharcos gesztus, hanem lehetoseg es a teremtd akarat megnyilvanulasa lesz („istrang a megbokrosodo betuk nyakan"). A kotetben jelentos szerephez jut az erotika is, mely a sorok szabad kopulacios kenyszere melle emeli a gyongedseget vagy a radikalizmust: „es ha megis kigombolnam / ezt az dgo­­rog nyarat", vagy: „vilag hataba all az osz ugy varlak a klitorisz falan I ideges feny". A vonal elmosodasa, a tengely megtorese es a kriptogramma mozgasa (mely a kiugratas reven valik erzekelhe­­tove) lehetoseget teremt egy-egy privat tengely vagy tengelyelmosodas meg­­alkotasara is, igy a vers materialitasa, anyagisaga is kiemelt szerephez jut. A kriptogrammaszeru szerkesztesmod os­­variansait a csaszarkori latin kolteszet­­ben talaljuk meg: a technopaegnionok vilagaban, peldaul Ausoniusnal vagy Publius Porfyrius Optatianusnal. A Miyazaki-vaz egy latin Seneca­­mondat szentenciajaval indul (Vita nihil aliud quam ad mortem iter est), es ez adja egy specialis magikus negyzet vizszintes oldalhosszat. Az elet nem mas, mint a ha­­lalhoz vezeto ut: az ut metaforizalodasa az olvasas utja mellett a kotet dimenzi­­oit is az emberi letszorongatottsag kol­­toi terkepeszete fele tagitja. Miyazaki Hajao japan cross-over (azaz a felnott es a gyermek vilaga kbzti azonossagokra epito) rajzfilmkeszitd megidezese ezt a kijelolt szabalyos teret hatvanyozottan orientalis-meditativ elemekkel rendezi be: a vers igy egy kis teriiletu japan va­­razskertte alakul at, melynek minden eleme tudatos kompozicio emleket orzi, igy jelentosegteljes jelenteshordozo is egyben. Ez a terarchitektura a mese mint potencialis elbeszeles lelektani-asszocia­­tiv hattermintazataira kivancsi. A meg­­idezes erejeben ujrakonstrualhato egesz potencialitasa azonnal behozza a kepbe a privatot is, es ujra a kreativ reszvetelnel vagyunk. Az emlekezes materialis fogo­­dzoira figyelmeztet mindez: szo es kep dsszjatekara egy egyszerre rekonstrualo es ugyanakkor ujrateremto folyamatban.

Next

/
Thumbnails
Contents