Irodalmi Szemle, 2016
2016/2 - KÁRPATALJA - Vári Fábián László: Vásártér (regényrészlet) / KÁRPATALJA
KARPATALJA VARI FABIAN LASZLO vasarter crEszlet egy kEszOlO REGENYBOL) A konyhaajto napkozben tavasztol keso oszig nyitva all, csak ejszakara szoktuk betenni, azt is csak a nagyobb nyugodalom vegett. Ha nyaron sok a legy, egy konnyu tiillfuggony van az ajtonyilasba akasztva, s azt mar a kutya is respektalja, mert kiviil marad inkabb, mint hogy a pofajara tapadva birkozzon vele, de - mondjuk - egy kisgyereknek sem olyan konnyu atjutni rajta. Belegabalyodtam most is, hogy a hirtelen jott kivancsisagnak engedve nekilodultam a kijaratnak, mert a szomszed udvar felol szokatlan hangoskodas hallatszott. Egyertelmu, hogy az Erzsi neni portajan tortenhetett valami. A venasszony hangosan jajbekol, de mar a Mariska neni hangja is behallatszik a hazba. Nagymamat nemigen erdekli, mi tortenik a masok haza tajan, ami erdekesnek fgerkezik, elobb-utobb ugy is kideriil. Jon is a hirhozo, aki naponta tobbszor is megfordul nalunk, a Boriska nenenk hajadon lanya, Elvira.- Keresztanya - szol koszones helyett -, nines egy kis feketekaveja?- Mire kell a', te? - kerdez vissza Nagymama.- Hat tessek elkepzelni, ez a Beluka ugy be van rugva, hogy szinte nem is eszmel. Annak kene, hogy kijozanodjon egy cseppet, mert ilyen allapotban le se tudja vetkeztetni a nagyanyja, hogy agyba dugja. Az en nagyanyam tagra nyitott szemmel nez Elire, de mar indul a tuzhely tele, ahol kis sotetre egett labaskaban lotyog meg egy keves arpabol es cikoriabol eroszakolt feketele. Amig a szinet egy poharba ovatosan lecsorgatja, Eli elmondja, hogy a fiu megtalalta a literes boros iiveget, amit nagyanyja Rozman Palinak tett felre a dioveresert, es azt az utolso cseppig felhajtotta. Most Beluka a lepcson eldolve nyoszorog, a szajat ki sem nyitja, amikor Elvira a kaveval kinalja, de Eli erelyes noszemely. Bal kezzel felemeli fejet, es a poharat ajkai koze erolteti. A fiu kohog, a folyadekot szetfrocskoli, de igy legalabb magahoz ter es megszolal:- Na, hagyjatok! - mondja ingeriilten fejet razva, s ket kezevel ketfele csap.- Ittenem, Ittenem, mek csak tiszeves, es ma' mikeket csinal nekem! Te hat, miota mekhalt szekeny Markit janyom, aszota nines, aki nevelje, mer enram ma' nem akar hallkatni. - Erzsi neni e szavakkal restelkedik a gyerek viselkedese miatt, majd kisse megenyhiilve a haszontalan unoka irant, megfogja egyik kezet, ugy probalja gyozkodni:- Tyere pe, Peluka a haszba, fekiitty le a seszlonyra, ott joppan tucc pihenni. A fiu, talan mert kezdett agyara menni a sok gondoskodas, erejet dsszeszedve felallt, jobb labat eloretolva ovatosan megkereste az also lepcsofokot, ralepett, de a kovetkezo lepes tul gyorsnak bizonyult az elsohoz kepest, s vezna kis teste egyensulyat veszitve elorelendiilt. Aztan gyors egymasutanban lepett meg harom hosszut, s lepett volna meg tobbet is, de ennyi pont eleg volt az dreg barackfaval valo kellemetlen talalkozasig. A fa torzset olelve lassan ereszkedni kezdett, s mire a homlokan jokora horzsolassal iilohelyzetbe keriilt, szeme mar ismet esukva volt.
