Irodalmi Szemle, 2016

2016/12 - VÁLTOZÁS - Bakos Gábor: Lili két élete. A nemi identitáskeresés és -váltás képi reflexív logikája a metamorfózisfilm metaforarendszerén keresztül (tanulmány) / VÁLTOZÁS

vAltozAs

a masik dsztontorekvesenek leforditasa az en dnkeptestere. Azaz nem ugy van, hogy az ember eloszor belesziiletik, megszuletik a vilagba, hogy ott adott gender-lehetosegek egyuttese megtortenjen vele, hanem ugy, hogy a gender az altalanos diszkurziv feltetelek resze, melyek enigmatikusan es nyomasztd modon „addresszalodnak" az ujszuldtthoz es gyermekhez, s melyeknek testet bltott elete soran az ember mindvegig cimzettje marad3."

A tortenet konnyaztatta rettenetet az okozza, ahogyan Einar/Lili szomatikus es gondolati vilaga sajat maga szamara, illetve a kornyezete szamara „ertelmezhetetlen nemi produktumkent" jelenik meg, hiszen valojaban „a gender reszben enigmatikus tulajdonitasa soran kozvetitett tudattalan kivansagok reven konstitualodik".4 Gyakorlatilag Einar onmagat csabitja el, ebbol fakad „tudatos, traumatikus reflexidja5", amelynek „rettenetes forrasa" dnmaga szemlelese es masok tekintetenek megbotrankoztato mivolta. Felolti magara egy balerina holgy ruhajat, mikozben portret til felesegenek; beoltozik jatekbol, es eljatssza muveszfogadasokon sajat kuzinjat, a tiikor elott meztelenul allva, combja koze takarja a nemi szervet, tehat onkasztraciot6 vegez szimbolikus modon.

Osztonkesztetese soran a szexualis vagy szimbolikus - tarsadalmi - behelyettesiteseken es kepi - „metamorfikus" - atforditasokon keresztiil sziiletik meg. „Belso nezopont": nove eresenek kivetulesei a tajkepsorozatra; „fel-szubjektiv nezopont": felesege rola keszitett portrei; „kulso - tarsadalmi - nezopont": kulonfele tiikrok „reflexkepei" vagy patriarchalis birtoklasvagyat kifejezd ferfitekintetek, illetve „betegsegebol" dt kigyogyitani szandekozo orvosok elutasito viszolygasai.

A Kirdly beszedet jegyzo, Oscar-dijas Tom Hooper David Ebershoff regenye alapjan keszitett

3 Butler,

i.m.

4 Butler,

i. m.

5 Atalakulasat

rettenetkent es felszabadito vegzetkent eli egyszerre at.

6 „A

vagy, mely a nyelvvel egyiitt sziiletik, lehetoseget ad az osztonok es az imaginarius meghaladasara, de vonatkoztatasi pontja mindig sziiletesenek traumatikus pillanata marad: a kasztracios komplexus. Igy hat a szemleles, bar kullemeben kellemes, tartalmaban megis fenyegeto lehet, es a no abrazolas-kepe az, melyben ez a paradoxon kikristalyosodik. Laura Mulvey: A vizualis elvezet es az elbeszeld film [online]. Metropolis (Feminizmus es filmelmelet), www.metropolis.org.