Irodalmi Szemle, 2016

2016/12 - VÁLTOZÁS - Czucz Enikő: Az idegen testből beszélő „én". A köztes lét magánya El Kazovszkij Homokszökőkút című kötetében (tanulmány) / VÁLTOZÁS

VALTOZAS arra az allapotra, melyben a felfokozott figyelem es erzekenyseg egy masfajta letszorongatottsagot kepezett le: az elet es kozosseg utani olthatatlan es felfokozott vagyakozast, amely feliilfrja a ha­lal vegervenyessegenek kepzetet. A szakaszban feloldodni latszik az elszigetelt individualitas egyfajta univerzalis kozdssegelmenyben, amely szamara egy kiildnos, zsigerekig hatolo empatia biztositja a kapcsolodast. Ez a kozdssegelmeny kesobb egyreszt az istentol valo elhagyatottsag,9 masreszt a koztes let erzekeltetesenek eszkozeve valik, s egy kulturalisan kevert, hibrid teremtes­­mitosz fokozatos kirajzolodasanak keretei kozt nyeri el jelentesenek komplexitasat. Az Arnye­­kom a kiiszobon VI. (125.) cfmu szovegben a mo­­noteista vallasi dogma latszik keveredni a lelek tulvilagi eletenek es ujjasziiletesenek antik, il­letve a reinkarnaciot magukba foglalo vallasok elkepzelesevel: a megtestesiilt lelkek koztessege az allati es isteni szferak kozt az drok otthonta­­lansag erzesenek forrasava valik. A reinkarna­­cio csapdakent tetelezodik: az uj test feloltese az erdtlenseget tudatosito, ketsegbeesett, szorongo lelek szamara a transzcendens leny individualis akaratot figyelmen kiviil hagyo onkenyekent tu­­nik fel, mely az onpusztitas, az inherens kaosz elhetetlen kornyezeteben szamolja fel a testbe kodolt elettortenetek emlekezetenek hianya mi­att fulladozo lelkeket. Vagy talan a puszta let sulya szolgaltatja ki oket a vegletes erok elpor­­laszto es megdermeszto mtikodesenek? Eset­leg a teljes sotetseg, a fenykent megjeleno tiszta szellem jelenletenek abszolut hianya? A kerdes nyitva marad. A halalvagy ebben a kontextus­­ban egyenertekuve lesz a honvaggyal, s bar a be­­szeld tudataban van a szinte kolonizacios aktus­­kent10 felfoghato teremtestortenetnek, a „sajat szemely" elszigetelesenek, a sorskozosseg val-9 Az istentol valo elhagyatott­sag a teremtett vilag elolenyei­­nek viszonylataban talan a Kilt cfmu koltemeny (Kazovszkij: i. nt., 115-116.) elso szakaszaban verbalizalddik a legerdteljeseb­­ben. A megszolalas nyers es egyszeru megfogalmazasa meg­­razo, oszinte fajdalomrol tanus­­kodik: „Tdrveny? - Mindegy az isteneknek. / S ha megsertodsz is neha, I Csak legyintes a felelet. / Mondj bucsut jeleiknek. I Ma­­gunk vagyunk a keptelenben, I Mi, allatok s novenyek." Az Oko­­logiai dalocska (i. m., 76.) az ember civilizacios-technikai fejlodese miatt bekovetkezo akaratlagos, de siilyos kovetkezmenyekkel jaro kivalasat fogalmazza meg a transzcendens es termeszeti kornyezetbol. Az ember ebben a szovegben is a koztes leny sze­­repebe szorul, s a vilagban valo otthontalansag nemzedekeket erinto konstans letallapotta tagul, fgy a halallal es az enyeszettel, a veszteseggel keriil kapcsolatba: a termeszeti kornyezet felszamo­­lasanak kovetkezteben az emberi­­seg visszavonhatatlanul a terme­szeti es transzcendens szfera koze szorul. A vers elejen megjeleno vagykepet az elso emberpar para­­dicsombol valo kiuzetesere asszo­­cialo sorok valtjak fel. 10 Egy hasonlo, a megkiserelt kolonizacidra, egy birodalom kiepitesenek kiserletere valo keseru visszaemlekezeskent ol­­vashatjuk a Tamilnak az unokak 4. szakaszat (z. m., 67.) is, amely ugyan nem egyertelmuen az ur benepesitesere valo isteni torek­­vest fejezi ki, azonban ugy la­­tom, hogy az emlekezetben elo, kiserleti allatokhoz hasonlitott lelkek, a fagyuruk retegzettse­­genek metaforajan keresztiil megjeleno mulandosag, vala­­mint az ismetelt megtestesiiles­­nek a kor alakzataval erzekel­­tetett kepe lehetove teszik a ket szoveg parhuzamba allitasat.

Next

/
Thumbnails
Contents