Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Rizsányi Attila: Az ujjlevágás csak ráadás, avagy a krimifejtők pórul járnak (Ondrej Štefánik Ujjatlan város című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
iZIiSEK ES POFONOK az ezek nyoman letrejovd mozzanatok pedig az un. szelesebb nyilvanossag erdeklodesere okot ado esemenyekkent epulnek be a fo tortenetszalba. A regeny krimihangulattal atszott mukent felvonultatja ugyan a mufaj jellemzo eszkozeit, de a nyomok rendre sehova, felre vagy eppen kiilonosebb eredmennyel nem szolgalo utakra vezetnek, az elsore akar sokatmondonak tuno jelek pedig, onnon mivoltukat meghazudtolva, dekodolhatatlanna valnak, s a fohos - akitol a buniigyi regenyek gyakorlott olvasoi esetleg a megfejtest varnak - gyakorlatilag csak bolyong kdzottiik. Funkciojuk nem csak elenyeszik, hanem bizonyos esetekben alfogodzokkent, redundans elemekkent tunnek tel, ugyanakkor a helyenkenti szarkasztikus jellegnek is peldaja lehet a kriminovella-gyujtemeny emlitese, amelyet a fohos egy pillanatban konnyu olvasmam/nak mindsit: „Ez johet" (354). A kozponti karakter, Edo megjelenitese sem mentes ettol a felhangtol, mint ahogyan a konkret kepviselok megrajzolasaval abrazolt csoportok - legyenek akar konvencionalisak, akar rendhagyonak mondhatok - sem idealizalodnak, ebbol kovetkezoen pedig akar tarsadalomkritikakent is olvashato a regeny. A karakterformalasra, illetoleg a szerepldjellemek jelentosegere az meg inkabb felhivja a figyelmet, hogy a napjaink egyik legnepszerubb fantasy regenysorozataban latottakhoz hasonldan az Ujjatlan vdros bizonyos fejezetei is az egyes hosoket allitjak kozeppontba, ezaltal meg inkabb a szubjektiv perspektivajuk fele iranyitva az olvaso figyelmet, akinek idokozben komoly fejtorest okozhat, hogy az Edo eleteben bekovetkezd kenyszeru nyitasnak vajon kovetkezmenye vagy kivaltoja az, hogy korabban szamara ismeretlen emberek lepnek be eletterebe. „Iszonyu kupi volt az egesz lakasban. Sarkig tarta az ablakokat, beeresztette a jotekony huzatot. A Miszter mar turelmetlentil toporgott Edo almanak kiiszoben" (352). A munek a hallucinacio es realitas, az alom- es a valosagszeru, a tudatalatti es a racionalis kdzdtt ingadozo jelleget is le lehetne kepezni karakterszintre, hiszen Edot egyfelol rejtelyes, megfoghatatlan latogatoja, masfelol pedig a nagyon is realis rendorseg hajszolja bele a gyilkossagi iigyek felgongydlitesebe, mikozben szamos mas tekintetben is szembe keriilnek egymassal az emberi prototipusokat megjelenito szereplok: baratnok, haverok, ismerdsok, ellenfelek, gyanusitottak. Babuk ok mindannyian a Pozsonyi Hasfelmetszo ertelmetlennek tuno gyilkossagokkal tarkitott hentespultjan, hiszen szerepkoriik a szemlelo, az erintett, az elszenvedo, sot akar az elkoveto kdzdtt igazodik szinte folyamatosan es atlathatatlan modon, ahogyan a fikcio valosaga
