Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Steinmacher Kornélia: Csodákra várva (Gál Soma Sármesék című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
iZLESEKfSPOFONOK va hagyott kerdeseket es felbehagyott mondatokat. A tortenetekbe rejtett kulturtorteneti kiterok, es az egymasba illesztett, asszociativ modon kapcsolodo anekdotak is meghatarozzak a szovegek hangulatisagat. A mulattato tortenetek melyen azonban az osszetett tartalom mellett gyakran ott a zsigeri, lappango, olykor varatlanul feltoro szomorusag, valami sulyos lelki teher, tragedia, ami a kisemberek eletet, mindennapjait jellemzi. Melyek kicsit talan enyhiilnek, oldodnak ezekben a mesekben. A csodak kiforditasa es megelese ez. Csodaszerunek lattatni olyasmit, ami esetleg epp annak hamissagarol, hianyarol vagy elveszteserol szol: a szomorusagba hajlo nevetes es a kacagasba zart veszteseg teszi szerethetove es elhetove a vilagot. A szorakoztatas e formajat es modjat talan az elbeszelo is nagysziilei generacidjatol orokblte, tanulta. A tortenetekben eldkeriilo nagyapaknak es nagymamaknak is arado meselokedviik van, es lathatdan ok is azt valljak, hogy meg az a legjobb, ha nyomorusagunkat vicce szeliditjuk, ahelyett, hogy gyakorta keseregnenk felette. A mitoszok tehat igy sziiletnek, egy videki kozosseg elmenyeibol, egy vizparti nyari munkabol es gyermekkori emlekekbol erednek, egykorvolt csinytevesek es tegnapi zsivanysagok emlekkepeit rogzitik. A tortenetekben keverednek a sajatnak mondott es masokhoz tartozo emlekek szinei. A szerzo kozelit, majd eltavolit, s ezeknek a folyamatosan kiserletezo, egymas ellen hato, megis egymast kiegeszito viszonyoknak az osszessege teszi igazan izgalmassa a novellak vilagat. Sarmellek csupa pletyka, tulzas, szemelyes id ill es tragedia pillanatat orzi, s ezeket a pillanatokat osztja meg a szerzo veliink. A videk es a varos ellentetei es nem minden realitastol mentes sztereotipiai megjelennek itt is: egyszerre nevetiink azokon, akik ezekkel elnek, es azokon, akik szemben ezzel elnek. De van egy ertek, ami a kotetben kiemelkedik, ervenyesse valik, ez pedig a szemelyes, az emberseges, a meghitt, a csaladias videki kozosseg kontrasztja a varos szemelytelensegevel szemben. Ezt erzekeltetik a hrabali hagyomany mellett a Krudy es Moricz vilagat idezd szovegek, szovegreszletek, melyekben irodalom es gasztrondmia kapcsolata van csucsra jaratva: a kocsmabeli sorozesek, vagy a hentesek vilaganak reszletezd leirasa, szakmajuknak es munkajuknak - a hus feldolgozasatol a kiszolgalasig - muveszetkent ertelmezheto jellege is ide sorolhato, szemben a varosi kiszolgalas sietos, elmenyek nelkuli vilagaval, hiszen videken meg a „rutin is mas". „Ahogy vettem egy mely levegot, felidezodott bennem a Muvesz Ur alakja es szomoru szemei, ahogy kdszont es egyben csokoltatja edesanya-