Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Nagy Csilla: Énkép, ellenségkép és idegenség Hans Carossa 1916-os háborús naplójában / FORRADALOM
FORRADALOM Ennel gyakoribb (kiilonosen a frontra erkezest koveto bejegyzesekben), hogy a test patologizalodik, valamilyen fizikai vagy pszichikai rendellenesseg terepekent tunik fel. A katonaorvos tekintete a tiidoveszben szenvedo tizeves lany beteg testet; a bajtarsak roncsolt, csonkolt testet; es az ellenseges katona sebes, seriilt fizikumat egyarant anatomizalja, objektivalja, analizalja es anonimizalja. A test itt mar nem valakinek a teste, hanem betegsegek, karosodasok, tiinetek halmaza, amely igy hozzaferheto, leirhato, muveleteknek vethetd ala. A patologizalt test jelenlete a szovegben kizarja a test idegenkent valo felismeresenek lehetoseget (az anatomiai test mechanizmusai kiviilrol tekintve ujra meg ujra az ismerosseg elmenyet adjak). Az ellenseg es barat fogalmat, az ellensegeskedes es baratkozas aktusat nyilvanvaloan objektiv tarsadalmi es perszonalis viszonyok, adottsagok hatarozzak meg: ilyen ertelemben az ellensegkep a realis politikai vagy haborus ellentetektol nem fiiggetlen. A valosagban azonban reszben arrol levalva alakul: a kielezett politikai vagy tortenelmi szituaciokban a tarsadalom minden tagja rendelkezik ellensegkeppel, fiiggetleniil attol, hogy rendelkezik-e tenyleges empirikus ismeretekkel az ellensegre vonatkozdan - hiszen az ellenseg tobbnyire idegen, akihez hierarchikus a viszonyunk, vagy a felelem, vagy a legyozes szandeka az uralkodo. Az ellenseg fogalma egyfajta kollektiv tapasztalatkent rogziil, amely tudas azonban rendszerint nem kozvetlen empirikus tapasztalatbol szarmazik, hanem a fennallo viszonyrendszereket kozvetito hivatalos vagy nem hivatalos leirasokbol. Az ellenseggel kapcsolatos iteleteinket, eloiteleteinket, vagyis hogy milyen tulajdonsagokat, moralis kodokat es viselkedesbeli jellegzetessegeket tarsitunk az ellenseghez, a sajat viszonyulasunk, felelmeink, frusztracidink alakitjak. Az ellenseg tehat a szovegben, a szoveg altal, egy adott, meghatarozott szabalyok szerint mukodd diskurzusban, jellegzetes retorikai megoldasok reven „jdn letre". Hans Carossa naplojaban az idegenseg elmenye meglehetosen differencialtan jelenik meg, azonban nines korvonalazhatd ellensegkep: az ellenseges katonakkal (seriiltekkel, hadifoglyokkal) valo talalkozas leirasa nem kiilonbozik jelentos mertekben a tobbi idegennel valo talalkozas leirasatol. Az orvos humanus viszonyulasa, es eloiteletekkel terhelt, a Masikhoz valo viszonyt eleve hierarchizalo attitudje egyarant megilleti a szovetsegesnek szamito es az ellenseges szemelyeket is. Ez azonban nemesak azt jelzi, hogy a katonaorvos szamara moralisan nem megengedheto az ellenseg kirekesztese, definialasa. Azt is jelenti, hogy az idegen a tortenelmi es politikai kate-
