Irodalmi Szemle, 2016

2016/11 - FORRADALOM - Csehy Zoltán: Szerelmes mártírok, felfalt gyermekek. Forradalom és opera (tanulmány) / FORRADALOM

. < ’ ? Si I

HJH Moc®

A francia forradalom zenei abrazolasanak nagy ose Umberto Giordano Andrea Chenier cimu, 1896-ban bemutatott, maig gyakran jatszott latvanyoperaja.11 Ketsegkiviil a mu ereje, a darab elnyuhetetlensege annak kristalyos zenei dramaturgiajaban rejlik: Luigi Illica librettoja merd szenzaciohajhasz kozhely, a vegkicsenges pedig, Maddalena es a kolto Chenier kozosen az eterbe kiildott extazisa, mely feler egy zenei orgazmussal, szo szerint, jozan esszel ertelmezhetetlen. Ugyan melyik szerelmespar lehelne ki a lelket es indulna meg a verpad fele („verpadkettds") ezzel a szoveggel: „Viva la morteinsiem!" (Eljen a kozos halal!"). Erdemes ugyanakkor eltunddni azon is, hogy vajon ez a brutalis halalfetisizmus nem epp a forradalom termeke-e: az irracionalitasban kiteljesedo letszorongatottsag perverz tudatkivetulese. A szex potleka, a test ritualis szadomazochisztikus alarendelese az oszton helyett a ritusnak, a testi szerelem helyere keriilo pszichoszexualis jateknak. A heroikus aszkezist kibelelo libido limitalodna igy erre a lehetetlen szovegre, szerencsere a zene viszont a test, az erotika, a szex partjat fogja. Elsdsorban a ferfivagyaket. Az operat a tenorszolam viszi el, ahogy Okovacs Szilveszter irja: „Chenier forradalmarabb Cavaradossinal, mikozben nem kevesbe szerelmes - a falig kell elrobbannia a tenoristanak."12 Ez a nagy „elrobbanas" mas elrobbanasokat is gerjeszt, pl. szerencses esetben a vergozds forradalom iigyesze, Gerard vedobeszede is robban - a boldog vegkifejlet szempontjabol ez is remenyteleniil feleslegesen. Noha kdztudott, hogy a libretto valosagalapja finoman fogalmazva is ketes, a forradalmi gepezet radikalizmusa dnmagat hitelesito effektusokbol alkot mintazatot a fikcio moge.

A szereplok kozt felbukkan nehany tipikus alak is: egy „incroyable", azaz besugo, illetve egy „sansculotte", azaz „terdnadrag nelkuli" kozrendi figura, Mathieu. E korfesto „szleng" szembesiil a poezis liraisagaval. Az egyik leghiresebb aria („Come un bel di di maggio") egy valodi Chenier-versen alapszik a Jambusok cimu versciklusbol. Illyes Gyula forditasaban igy kezdodik: „Ahogy a napsugar, a vegso szello I megpezsdit teged, alkonyat, / a verpad lepcsejen, mielott vegem eljd, / ugy penditem meg lantomat". Az opera valoban sokaig toporog a verpad lepcsojen: a halal vagya es a szerelem vagya fokozatosan olvad egybe. Az aria olasz szovege ennek megfelelden fokozottan erotikus. Szabad forditasban igy indul: „Ahogy a szep majusi nap, melyet a szello csokolgat es simogat a napsugar, elhalvanyul az alkonyi egen, ugy hagok en letem csucsara, mikozben egy rim csokolgat es simogat a kol-operatic consequences. In Malcom Boyd (ed.): Music and the French Revolution. Cambridge, 1992, Cambridge University Press, 107-156.

11 Az operanak szamos felvetele van, az egyik legjobb: Umberto Giordano: Andrea Chenier. Decca, 1984 (410 117-2).

12 Okovacs Szilveszter: Kritikam alul. 365 - minden lapra egy zene. Budapest, 2014, Helikon, 54.