Irodalmi Szemle, 2016
2016/11 - FORRADALOM - Reichert Gábor: 1956 mint erkölcsi probléma. Déry Tibor Szerelem című novelláskötetéről (tanulmány) / FORRADALOM
FORRADALOM hato tulelesi strategist. A kover pesti orvos, akivel a professzor Gyorben, nem sokkal disszidalasi kiserlete elott talalkozik, lenyegeben a Kadar-rendszer esszenciajat fogalmazza meg: „En azt tartom becsiiletes embernek, aki a sziiksegleteit ugy-ahogy ossze tudja egyeztetni a fennforgo kivanalmakkal, azaz aki ugy rendezi be a kis eletet, hogy az lehetoleg ne szenvedjen kart a tobbiek mohdsagatol, aki tole telhetoleg igyekszik egyeterteni a nala hatalmasabbakkal, s nem karositja meg merteken feliil a nala gyongebbeket. Egy szolid kis elet, professzorkam, az altalanos beke es leszereles egisze alatt. [...] A szive melyen mindenki tiszteli a nala erosebbeket, azaz a hatosagokat. Azt mondjak, az Ur kikopi a langyosakat. Nem igaz, professzorkam! Az Ur szamuzte Lucifert, es abban leli kedvet, aki engedelmeskedik, mindbrokke, amen." (206-207.) Nem allithato, hogy akar a profeszszor, akar az elbeszelo azonosulna ezzel a cinikus megkozelitessel, mindenesetre ketsegtelen, hogy a novellaban felvazolt lehetosegek kdziil ezen kiviil nem marad mas alternativa a „becsiiletes" eletre, legfeljebb az orszag elhagyasa. A disszidalas azonban, ahogy az 1962-es Libikoka tanusitja, szinten nem tekinthetd tisztesseges eljarasnak - megpedig eppen az itthon maradok miatt. Az IKKA-utalvanyaik bevaltasaert sorakozo idosek egymast tullicitalva biiszkelkednek - nyilvanvaldan 1956-ban emigralt - gyerekeik sikereivel: az egyikiik most vett egy Rolls- Royce-ot, a masikukat eloleptettek a munkahelyen, a harmadik nyaralni megy a tengerpartra. Kontrasztkent pedig azok a nyomorusagos, tiz- es huszdollaros csekkek jelennek meg, amelyeket sziileiknek hazakiildenek - tehat vagy nem megy olyan jol a soruk, mint allitjak, vagy annyira kiveszettbeloliik minden szolidaritas Nyugaton, hogy nem kepesek nagyobb osszeggel tamogatni idos hozzatartozoikat. Tovabbi ellenpontot jelentenek az itthon maradt fiatalok: a soha meg nem tortent szerelmi hoditasaval hencego videki munkasfiu hazugsaga furcsa modon pozitiv ertekmozzanatot kepez az idosek felvagasaval szemben, hiszen kepzelgesei egy valosagos, itt es most letezo vilag keretei kdzott maradnak. Ugyancsak idos emberek a Philemon es Baucis foszereploi. Az Ovidius Atvdltozasaiboi ismert tortenet ujrairasa eppen ellenkezo veget er, mint az eredeti: mig ott a vendegeket befogado idos par jutalomban reszesiil, addig Derynel a vendegszeretetet megtagado asszonyt leldvik a tortenet vegen. Bar nem deriil ki, hogy kinek az oldalan harcol a bebocsattatast kero sebesult fiatalember, az elbeszeles minden valoszinuseg szerint 1956 oktoberebennovembereben jatszodik. A feleseg latszolag banalis okbol utasitja vissza a ferfi kereset: nem engedi be a hazaba, mert nem akarja, hogy dsszeverezze a divanyt. Elokeriil azonban a valos indok is, amely implicit modon egy sorba