Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Grendel Lajos: Néhány gondolat... Márai Sándor Csutora, Lengyel József lgéző és Kosztolányi Dezső Alfa című művéről (esszé) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
szaoson a hazba, es mergezett hussal kinalja Alfat, amit az be is fal, es, istenuccse, megdoglik. Nem eppen shakespeare-i tragedia. A gonosz gyoz. De ki a gonosz? A kutya? Wohl? A lakok? Az egesz rendszer? Kiildn-kiildn nem gonosz egyikiik sem, de a szerencsetlen intuicio gonossza teszi valamennyit. Kosztolanyi egzisztencialista iro, meg ha ez a szo, hogy egzisztencializmus, egy kicsit kesobb is keletkezett. Kosztolanyi, mint a nagy elmek egyike, megsejtette a folytatast. Mar nem elt, mikor az egzisztencializmus az egesz europai kulturkorben elterjedt, Kafka berobbant a vilagirodalomba, Camus megirta legsikeriiltebb regenyet, a Kozonyt, a szinhazi vilagot pedig Sartre uralta. Es persze a mi tajainkon kitort a bolsevizmus, es Kosztolanyinak egy idore befellegzett. A hatvanas evek masodik feletol fokozatosan ujra ertekelni kezdtek, de ez mar az egzisztencializmus utani korszak. Es megis? Talan olvassuk el a Nero, a veres koltot vagy a Caliguldt Kosztolanyi es Camus feldolgozasaban. Rengeteg hasonlosagot leliink Kosztolanyi es Camus kozott, pedig nem ismertek egymas muveit. A kor ugyanazt a komor tobbletet adta Kosztolanyinak is, amit Camus-nek. Nem ok talaltak meg az egzisztencializmust, hanem az egzisztencializmus talalta meg oket. Kosztolanyi is, Camus is a XIX. szazadi formaban irt regenyt es novellat. Legalabbis elso ranezesre. Mert azert a parbeszedtechnikajuk egeszen mas, mint Jokaie vagy Mikszathe, sokkal kozelebb all Fitzgeraldhoz es Hemingwayhez, fuggetleniil attol, hogy ismertek vagy nem ismertek oket. Az elhallgatas okan. A huszadik szazad elso fele a regenymufajban szamtalan kiserletezest hozott, a belso monoldgtol egeszen az esszeregenyig. De nem temette el a hagyomanyos regenyt sem, gondoljunk csak Camus-re es a szazadkozep amerikai „realistaira" is. Hogy Kosztolanyi ennek ellenere is modern (sot szamos vonatkozasban tulelte a formai kiserletezest), elsdsorban szemleleti okai vannak, nevezetesen, az egzisztencializmus felfutasae. A gyakorlatban az egzisztencializmus halottnak fund filozofia, de az irodalomban olyan kerdeseket vet fol, amelyek az okor ota izgatjak az emberiseg fantaziajat. Az Alfa jellemzo esete a megnyugtato megoldasok hianyanak. A sertett emberben vegiil is elszabadulnak az indulatok, s egyszerre csak allatta valik. Hogy is mondja Teilhard de Chardin: az ember csak egy fokkal tobb az allati formak sorozatanal. Az drokos ugatasra a gyilkossag a megfelelo valasz. Vagy nem?
