Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Petőcz András: A tekintet (vers) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
■MEM M Petocz AndrAs t\ f.|""I Ti "TT" T *K T *.I.* T"* *.I.* jljl JL Jlj JlX. JL x \L JL Jlj JL -Auzt mondod, hogy a kutya, hogy hagyjam a kutyat neked, igy szolsz, a kutydhoz is tobb kozom van!, mondod, es diihosen nezel ram, nem teljesen ertem, mit is akarsz tolem, mi ez a kutyara valo hivatkozas, es az sem igazan vilagos, miert is te hivatkozol ra, marmint a kutyara, mikor a kutya az enyem, persze, mondhatjuk-e, hogy enyem ez a kutya, hogy a kutya valakie, nezem, ahogy elindulsz vele, Bagiraval, a kutyammal, felfele a koves uton, nyar van, delidd, para es forrosag mindeniitt, eles feny vibral az aszfalton meg a koveken koriilotted, felemelkedik minden abban a hosegben, elemelkedtek szep lassan a korol, az aszfaltrol, vibralas, feny, hoseg egy Utt, alig latom mar Bagirat, es te is alig vagy lathato, ma mar nem az enyem o sem, Bagira, mondom, legfeljebb taldn a tekintete az enyem, mondom, a tekintete, ami megmaradt nekem, amikor eljott hozzdnk az az ember, azon az utolso napon, es hozta magaval a megvdlto injekciot, hogy legyen vege mar, ahogy akkor, igen, ahogy akkor ram nezett, szomoruan es egykedvuen, foleg kerdoen, persze, az a tekintetl, mondom, es az arcomat eltakarom a kezemmel, bezarom a sajat szememet, mintegy lezarom a szemem, apam szeme nem volt lezdrva, nemfogta le senki a szemet, amikor..., az apam tekintete itt maradt, ahogy a Bagirae is, bennem marad mindketto mar mindaddig, amig meg van arcom, es tekintetem, es van meg arc, hogy valakire nezzek.
