Irodalmi Szemle, 2015

2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Grendel Lajos: Bukott angyalok (regényrészlet)

pedig mar ott volt a gyerek is, sirt es bdmbolt, legalabbis ugy emlekszik ra az elbeszelo, mint valami bdmbdlo masinara. Petra „rajart az alkoholra" mar a hazassaguk elott is, de Lorinc abban a hamis hitben elt, hogy egy jo ferj csodat csinal. A „rajar az alkoholra" Lorinc kifejezese volt, mondhatni enyhitette az alkoholizmus kifejezest, a rajaras az alkoholra egy gyerekes csiny volt, itt-ott, suttyomban megiszik egy-egy feldecivel, de hat az abra egeszen mas volt. Akkor hagyta ot ott, amikor levizelte a torontali szonyeget, ugy, ruhastul, bugyistul, mindenestiil, es masnap reggel semmire sem emlekezett, meg 6 volt folhaborodva, meg 6 mondta, hogy takarodj innen, takarodj a pokolba. Hat csodat, azt nem csinalt! Elkoltozott a keresztanyja padlasszobajaba, es vegre bekesseg volt, nagy-nagy bekesseg. A gyereket eleinte latogatta, ez az eleinte ugy negy-dt evig tartott, aztan mar ritkabban. A gyerek - Pali - komoly volt es magaba zarkozo. Egyszer, ugy tizenketto-tizenharom eves lehetett, elvitte a pozsonyi allatkertbe, mert mar Pozsonyban lakott, meg nem koltoztek ossze Veraval, de az ujabb hazassag mar kiiszdbon allt, szoval elvitte Pozsonyban az allatkertbe, de Pali megvaltozott, mar nem volt az a gyerek, akivel kezen fogva jarhatott. Harom honappal azelott, amikor utoljara talalkoztak, meg az volt. O nem gyozott csodalkozni... Harom honap alatt megvaltozik a gyerek, egyszeriben idegen lesz, szuros tekintetu es mogorva, mintha nem is az o gyereke volna. Lorinc, Isten bizony, megijedt. Talan csak kamaszodott, elso tekintetre nem volt benne semmi rendkiviili. De a nezese... A nezese az mas volt. A nezese Petrat juttatta eszebe. Amolyan cinikus es kihivo volt a nezese. Mint egy felnotte, pedig csak most kezdett kamaszodni. Igen, Lorinc megijedt, mert azt gondolta, nem eleg az alkoholista Petra, meg a gyereke is alkoholista lesz, es o nem tehet ellene semmit. De Petra nehany nap mulva megiizente, hogy sikeres elvonokuran van tul, ujra ferjhez megy, es nem tart igenyt Pali gyerektartasara. Lorinc csak amult es bamult. Nem akart hinni Petranak, folyton az jutott az eszebe, hogy aki alkoholista volt, egy kis absztinencia utan az marad tovabbra is.

De hogy is jon ez ide? Az elbeszelo, ha nem vigyaz, osszevissza beszel. Tehat, Lorinc emlekezete szerint augusztusi, forro ejszaka volt, Veranak fajt a feje, es Lorinc nem tudott ujra elaludni. Meg sotet volt, de a fiilemiilek mar razenditettek, ami azt jelentette, hogy tiz perc vagy negyeddra mulva elkezdodik a pirkadat.- Oltsd el a villanyt, talan egy kicsit jobb lesz - mondta, vagyis inkabb konyorogte Vera.

Lorinc automatikusan nyult az ejjeli lampa kapcsolojahoz, es a kovetkezo pillanatban mar csak az utcai lampa vilagitott, szerenyen es szegyellosen, mint akinek, sajnos, nem all modjaban kikapcsolnia magat, holott Veraert szivesen megtenne. Az elbeszelo szeretne csondben maradni, azt megis elarulja, hogy Lorinc sokkal jobb hazassagot kdtott Veraval, mint az elbeszelo gondolta volna. Vera pozsonyi lany volt, es Lorinc ovatosan kozelitette meg, mint aki mar egyszer megegette magat. Egy kora nyari napon ismerkedett meg vele - ez a kora nyari nap aprilisban volt, de mar mindenki rovidujju ingben jart, es delutan haromkor a napsiites olyan volt, mint Szudanban, a szarazsaggal egyiitt. Ok viszont fiatalok voltak, fiityiiltek a szarazsagra. A napsiites felolvasztotta oket, mint a vajat. Moziba men-