Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Fónod Zoltán: „...cserepekből modern katedrálist" (tanulmány)
A tobbihez (a valtozatos tordeles es betutipus ellenere is) egyes esetekben talan az „angyalok kara" kellene, hogy sejthesse a halando, melyik sor „kie", es kideriiljon (a nem eppen „artatlan") szoveg szandeka is. Van, persze, keretes vagy korben elhelyezett szoveg is, ahol nines gond az olvashatosaggal, sem a gondolatok kozvetitesenek a szandekaval. A boritolapon olvashato „dunataji terido-mitosz" a kdtetben a Terido-szonata „nevet" valasztotta, akarcsak 1984-ben. (Az Aleatdria „mufaja," persze elviselheto, csak az a furcsa, kiismerhetetlen tordelesi mod ne zavarna a versek „kullemet", meg a gondolatok logikajat, megerteset.) Az „elkepzelt szoveg", vagy a „megirhatatlan koltemeny/tartomany" sem jelenthet az olvaso szamara (kovethetetlen) „formaforradalmat", meg a sziirrealista szandekok (almok, latomasok, szabad kepzettarsitasok es az osztonelet divatja) ellenere sem. A kotet fejezetekre tagolt. Az egyes fejezetek a kolto korabban megjelent kotetei cimet idezik (Kretakor, Kiegeszitesek Herakleitoszhoz, Acetilen dgyak, Elvetelt szivarvany; a Terido-szonata es a Sokknyomozo tortenelem ketszer ismetlodik). Az egyes fejezetek jeldlesi modja szamomra szokatlan. A romai szamok egytol negyig, majd negytol kettoig folytatodnak, ez utobbi esetben ketszeri elofordulasban. A kotetben szereplo kiemelesek (a bibliai szovegek eseteben is) mellozik a forras megjeldleset. A kotet vegen az idezetek szerzoinek a nevet soroljak, hovatartozasuk azonban jeldletlen. Jeldletlen a kotetben olvashato, ismert Fabry-idezet is: „Volt egy hitiink, volt egy almunk: a szlovenszkoi magyar ertelmiseg lesz az az archimedeszi pont, amely kiforgatja sarkaibol ezt az eddig volt tespedt, konok, elmeszesedett magyar eletet."19 Cselenyi Laszlo munkassagaval ket sorozat is foglalkozik. A Madach-Posonium A riporttol a mitoszig (2001); Ezredfordulo (2002), Koorszdg (2003), Kiegeszitesek Elerakleitoszhoz (2004), A kezdet s az egesz (2008) cimu koteteket adta ki. Ez utobbi a magyar irodalom „legelszantabb avantgard koltdjenek" verseibol adott izelitot. A kotetet Tozser Arpad valogatta jo erzekkel, a „legek" igenyevel. Az utoszot Mekis 19 Cselenyi Laszlo: Aleatdria, avagy a megirhatatlan koltemeriy/tartomany, dunataji teridd-mitosz. Pozsony, 1998, Madach-Posonium.
