Irodalmi Szemle, 2015

2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Fónod Zoltán: „...cserepekből modern katedrálist" (tanulmány)

Igaza van Koncsol Laszlonak, amikor a kisebbsegi magyar lira roppalyajat kutatva azt irja: „ Europa szellemi mozgalmai raszoktattak az embert, hogy jol odafigyeljen minden frissen jelentkezo torekvesre, hogy minel elobb, lehetoleg mar csirajukban hasznositani probalja oket maga is. Aramlatok roppentyui tarkan es fenyesen, nagy zajjal, sustorogva fol, majd neman le, nyujtott vagy meredek palyaikon - a kultura dinamikus europai tipusaban ez a tuzijatek mindig folvillanyozo, mert a haladott nemzeti es tarsadalmi kozossegek teremto erejet bizonyitja. Az el, ami offenziv, vagyis ami megujulni es hatni kepes."9

Igy vagyunk Cselenyi Laszlo verseivel es parizsi elmenyeivel, „kalandjaival" is. Kretakor (1978) cimu verskotete nemcsak korabbi kolteszetenek ertekeit menti at, hanem az „uj struktura" lehetosegeit is kiprobalja. Megpedig ugy, hogy a szerzo javitja, igazitja, „szepiti" a verseit, kdztiik az egyik legtartalmasabb, Nap-enek cimu verset:

„Allok a tonnas nyari eg alatt Korottem zug osztodik az anyag Forr sistereg csattog a vegtelen Lobog a taj dong a fold sir a let."

Nehez idokben, persze, az Einstein (1961-1962) cimu vers nehany sora is batorithat, „eligazithat bennunket":

„Tanits hat benniinket eles elme

Tanits meg benniinket A sajat labunkon jarni A sajat szemiinkkel latni Sajat hangunkon kiabalni Hogy mindannyian kiilon-kiilon Mind a kiilon hangszeriinkon Hirdethessiik igenket a vilagrol S ne higgyiink semmi masban [...]

Csak a tenyek igazaban

S az egyetlen bizonyosban:

A relativitasban."

9 Koncsol Laszlo: Uj torekvesek a csehszlovdkiai magyar liraban, avagy a roppalya fol- es leszallo aga. In uo: Vdlogatott kritikai dolgozatok. Pozsony, 1995, Madach-Posonium. 238.