Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Mészáros András: Filozófia és irodalom -filozofikus irodalom? (tanulmány) / Tőzsér Árpád 80
t|l.i®IfTM> s ■ W ! iK- • • ‘ 5 2? ‘ s Milt* III | Sade filozofiai mintakepe La Mettrie volt. A mechanikus osszekapcsolas azon alapul, hogy adva van egy tortenet, egy narracio, amelyik dnmagaban is megall mind tartalmi, mind formai tekintetben. A tortenet azonban iddrol idore megszakitodik, a szereplok szinte kilepnek fiktiv vilagukbol, es elkezdodik egy filozofiai eloadas vagy elmelkedes. Es itt konkretan meg is jelenik a filozofus szemelye, aki post hoc elmagyarazza a tortenet szereploinek korabbi cselekvesiik ertelmet. Felvilagositja oket arrol, hogy az, amit ok individuals tettnek veltek, valojaban egy szelesebb osszefugges resze, es a tett kovetkezmenyei tul vannak az egyeni gyonyor pillanatan. Ez a „post hoc" azonban nem all ossze „post hoc, ergo propter hoc" jellegu osszefiiggesse, hanem raoktrojalodik a cselekmenyre. Vagyis a mechanikus osszekapcsolas eredmenye nem az irodalom es a filozofia szintezise, hanem ket kiilonbozo vilag egymas reven valo tiikrozese. Ennek a megoldasnak egy „tovabbfejlesztett" valtozata: a filozofia temakent valo szerepeltetese az irodalomban. Erre a modszerre Milan Kundera muvei szolgalnak peldakent. A narracio itt nem szakad el a beekelt filozofiai eszmefuttatasoktol. Ezt Kundera tobbfelekeppen eri el. Vagy a szereplok szajaba adja filozofiai vilagnezetiiket, mint a hatvanas evekbeli novellakban es a hires Sziimpozionban, vagy pedig a regeny szerkezete nyujtja a filozofiai jelentest. Ez az utobbi megoldas jelenik meg Kundera talan legjelentosebb regenyeben, a Halhatatlansdgban. Ugyanitt Kundera meg is fogalmazta sajat regenyiroi ars poeticajat, amelyik az allitasunkat tamasztja ala. „Mi volt a celom: a gondolkozast (a meditaciot, az elmelkedest) a regeny termeszetes reszeve tenni, es az elmelkedes olyan modjat kialakitani, amelyik specifikusan regenyszeru (azaz nem absztrakt, hanem a szereplok szituacioibol fakad; nem apodiktikus, elmeleti es komoly, hanem ironikus, provokativ, rakerdezo, esetleg komikus)..."3 Kundera mellett felhozhatok egy sokkal klasszikusabb peldat is. Ez pedig Thomas Mann, aki a Vardzshegy cimu regenyebe - sok egyeb temaja mellett - a legelvontabb, de egyben legalapvetdbb metafizikai fogalmat epitette be oly modon, hogy az nemcsak a transzcendens 3 Milan Kundera: Nesmrtelnost. Brno, 1993. 347.
