Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Benkő Krisztián: A bőr, amelyben élek (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

Benko Krisztian

A BOR,

AMELYBEN ELEK

(SZfiCSI NOfiMI:

KOMMUNISTA MONTE

CRISTO) - KOLLAZS

Szubjektum es objektum

A tetovalas altal a boret kivarrato szemely a „legszemelyesebb targyat hasznalja fel diszitesre, jelolesre",1

vagyis a szubjektum valik egy felirat vagy kep targyava, az alany lesz a mualkotas objektuma.

Erdekes kulturtorteneti folyamat bontakozik ki, ha nagy vonalakban vegigtekintjiik a tetovalas divatjanak historiajat a tobb evszazados hagyomanyra visszatekinto azsiai gyokerektol a 2010-es evekig. A XIX. szazad vegen es a XX. szazad elejen meg a jomodu polgarsag es az arisztokracia uri passzidja volt, hogy jeruzsalemi zarandokutjukrol visszaterve bdriik uj ekessegeivel biiszkelkedjenek, es az Egyesiilt Allamokban technikailag is egyre fejlodott a muveszeti ag. Az 1950-es evekre aztan elkezdett tomegesse valni a jelenseg, sot egyre inkabb a (szelsojbaloldali ellenkultura kepviseloi koreben terjedt el, amirol reszletes elemzest keszitett Samuel M. Steward, aki tizennyolc evig dolgozott tetovaldkent.2

Bar peldaul Solymos Katalin szociologusno 1987-ben olyan kijelentesre ragadtatta magat, hogy a tetovalas a munkakerulo „csocselek devianciaja",3 2012-ben megjelent angolszasz nyelvteriileten egy sokszerzos reprezentativ, muveszetfilozofiailag is megalapozott tanulmanykotet a temarol, amelynek bevezetoje ugy fogalmaz, hogy „a tetovalas ikonografiajanak es ideologiajanak kortars ujradefinialasa uj diskurzust hozott letre, es sokan gondoljak ugy, 1 Solymos

Katalin: A tetovalas modozatai. Forras, 1987/3. 61.

2 Steward,

Samuel M.: Bad Boys and Tough Tattoos. A Social History of the Tattoo with Gangs, Sailors and Street-Corner Punks 1950-1965. London-New York, 1990, Harrington Park Press.

3 Solymos:

i.m. 62.