Irodalmi Szemle, 2015
2015/10 - TŐZSÉR ÁRPÁD 80 - Szászi Zoltán: Észlelés múlt időről Sebastianus sebeibe nyúlva (vers) / Tőzsér Árpád 80
ott a temeto az osokkel feloldhatatlan testek lebegnek az emlekezetben saros sirok siroksar az ott a felelmetes halottashaz Sarosfa roman kori oltarat hatszogu betonnal befogo holtak vegallomasa hoi elektromos faklyak minusz tizig huto meg minden nagyon funkcional ami az eletben a minden tol meg csak elvarva se lehet semmi mas nem kene csak figyelni eszlelesre ahogy a tekintet ki-kirepes az emlekezet ebbe a megkeselt multba setal vissza teli van csikar borok rossz palinkak masnapos utazasok oklendezesevel amikre napos tiszt iivoltesere valaszolt provednk* zengnek ki akar ezek utan kutatni * Provedu, azaz parancsara - utalas Tozser Arpad Katondk cimu versere. hogy ne valid be, am it nem kbvettel el mar az iranyt keresed ki- vagy behajolj egy vers vegleg elhomalyosodo ablakan megis keress mast kedvest vagy valami gyengedet anyja hasat erinto gyerek kisujjat latni tudtad nezd ujra s ha ez megvan a megtarto es orok szepseg lazalma ne hajtson tovabb Oly mindegy, most epp mi a bdrtonbd eszlelni mult idot latni mive lett kert haz utca hoi egyre tobb a lehuzott rolo az tires portan falbonto gaz belend a valosagba az almok mindig gondos apolt utcakepen setaltatnak vegig azon az udvaron is hoi meztelab futni tanultal
