Irodalmi Szemle, 2015
2015/9 - HANG/SZÖVEG - Liszka József: Hintókában és másutt (naplórészletek) 2.
Igen, es mindez ervenyes ma is, e sorok szuletese utan bo fel evszazaddal kesobb is. Ami talan megiscsak alatamasztja Marai egy kesobbi, bizonytalan kijelenteset, hogy a polgarsagra, a polgari eszmenyekre talan (talan!) megiscsak sziikseg lesz. S nem csak celtablakent... Thomas Bernhard: Alte Meister. Mivel Heller Agnes Olvasonapldja utan olvasom, (ohatatlanul!) folyamatosan feltornek bennem bizonyos, gondolta afene-szeru gondolatok. Mikozben azt is tudom, hogy mindez semmit nem jelent, hiszen annyi regeny van, ahany olvaso, pontosabban: olvasas. Velhetoen angolul olvasta, noha ez nem deriil ki egyertelmuen a naplofeljegyzesbol sem, es a bemutatott konyvek jegyzekebol sem. Igy Bernhard stilusaval nem foglalkozik (ha jol belegondolok, mas konyvek, szerzdk eseteben sem bibelddik ilyesmivel), pedig ez Bernhard egyik erossege es kiilonlegessege. A nemet nyelv lehetosegeit a vegtelensegig kihasznalva gyonyoru mondatokat ir le. Innen nezve teljesen indifferens, hogy ezt komedianak, szatiranak vagy eppen karikaturanak nezziik-e. 2014. 7.16. (Keszegfalva) Attol, hogy maga Bernhard regenyet komediakent jegyzi, Heller Agnes meg karikaturakat vel benne folfedezni, a realitast a maga valosagaban is visszatiikrozheti a konyv. Legalabbis egyes passzusai. Az en olvasatomban. Amikor peldaul azt irja le, hogy Reger, az egyik foszerepld, aki egyebkent termeszetenel fogva muzeumgyulolo (Museumshasser), mar harminc eve, minden masodik nap delelottjet a becsi Kunsthistorisches Museum egy bizonyos kepe elott tolti, ezt talan valdban karikaturanak szanta a szerzo. Nem azert iil ott ugyanis, hogy a kepben gyonydrkodjon, noha azt a kepzomuveszet egyik legtokeletesebb alkotasanak tartja, hanem a jo fenyviszonyok, a mindig 18 fokos homerseklet es nem utolso sorban a kenyelmes iildalkalmatossag miatt. No, de mindez miert is karikatura? Hiszen eppen azt mondja el, hogy egy mualkotas megfelelo befogadasahoz a kiilso koriilmenyek is kellenek: fenyviszonyok, homerseklet, kenyelmes testhelyzet. Ha minderre nem lenne sziikseg, akkor valdban nem kellene keptarba jarni: egy jo reprodukcio is megtenne. Noha kiviilrol szemlelve ez egesz komikusnak is tunhet, bennem van annyi empatia, hogy az egesz ritust igenis el tudom kepzelni gyumdlcsdzonek. Olyan ez, mint a muzeumlatogatok fajtai. Van a lepesrol lepesre haladva, mindent alaposan, modszeresen megnezo, a „Josefe vsechno dela dukladne" tipusa. Aztan vannak az unottan teblabolok vagy a bedekkerek utmutatasa alapjan a leghiresebb mualkotasokhoz rohangalok, azokat kipipalok tipusai. No, de ez csak a latszat. Honnan tudjuk, hogy annak, aki latszolag csak unottan maszkal fol s ala, mi rakodik le az egeszbol az agyaban, a lelkeben. Milyen gondolatokat, erzeseket ebreszt benne ennek vagy annak a kepnek a latvanya? Nem vagyok naiv, nagy altalanossagban valdban semmilyeneket, de ebbol altala-
