Irodalmi Szemle, 2015
2015/9 - HANG/SZÖVEG - Ayhan Gökhan: „A zene mindig több lépéssel az irodalom előtt jár" (beszélgetés Csehy Zoltánnal) / HANG/SZÖVEG
. . HANG/SZOVEG toival, hogy komolyzenet hallgatnak. Es ott a neoromantikusok, eklektikusok vegelathatatlan sora. Ott vannak az emancipacios operak, a nyelvfilozdfiai iskolak tapasztalatait rogzitd latomasok, a tudatoperak, es sorolhatnam. Ember legyen a talpan, aki meg tudja mondani, mi a kortars zene, hoi vannak egy-egy mufaj hatarai, hogy mikor, hoi, hany szazalekban, mihez viszonyitva disszonans vagy hallgathatatlan. Es ha az iskola szoba jott: nalunk, Szlovakiaban a zenei neveles hivatalosan megszunik az altalanos iskola szintjen. Az irodalom peldaul sokkal fontosabb, inert atpolitizaltabb. Pedig egy percre se hihetjiik, hogy Batsanyi Janos kozepes kolteszetenek ismerete fontosabb lenne Ligeti, Kurtag vagy Eotvos valamelyik muvenek altalanosabb megismeresenel. Csakhogy nalunk az esztetikum mindig masodlagos. AG: Az egyik legfontosabb mufordito vagy, eloszeretettel iiltetsz at magyarra antik szovegeket. Vannak-e mulasztasaink, le nem forditott, jelentos antik szovegek? Melyek ezek, es a jovoben varhato-e valtozas a magyaritasukat illetoen? CSZ: Sok ilyen van, peldaul az un. ezustkori irodalom gyonyoru eposzai, az un. gdrog antologia versanyaganak jelentos resze, Theognisz versei, Artemiddrosz almoskdnyve stb. Es a latin irodalomnak az okorral nines vege. Boccaccio, Poliziano, Pontano es masok latin muveinek magyaritasara is sziikseg lenne. Es az ujraforditasokrol nem is beszelve: nekem regi vagyam, hogy ujraforditsam a vilagirodalom legnagyobb muvet, Ovidius Atvdltozasok cimu eposzat. Csakhogy ez a hatalmas koltoi vilagbolcselet egy porcelansimara csiszolt, utolerhetetleniil tokeletes nyelven szolal meg: ehhez kell talalni egy hasonlo magyart anelkiil, hogy a zenet (hexameterek!!!) es a szerkezetet kiolnenk belole. AG: Tobb cseh es szlovak koltot forditottal, peldaul az altalad a magyar olvasok szamara megtalalt Borivoj Kopic, Peter Sulej vagy Milan Andrassy verseit. Magyarorszagon szinte ismeretleniil hangzanak a kozep-kelet-europai szerzok nevei. Ezekbol nem tervezed egy valogatott kotet kiadasat vagy egy-egy szerzo egy egesz konyvenek a forditasat? CSZ: Van egy kis cseh antologiatervem: valamennyi kdltonek lesz a cseh nyelven valo gondolkodason kiviil egy masik kozos titka is, de nem arulom el, mi lesz az. Egyebkent a szlovak es cseh forditas eseti modon kisert a palyamon: csak az utobbi iddben kezdtem komolyabban venni ezt a dimenziot. Borivoj Kopicot peldaul a „cseh Pasolininek" nevezik: de a hasonlosag csak bizonyos biografiai jegyek nyoman mutathatd ki (mindkettovel egy fiuprostitualt vegzett). Miutan leforditottam Pasolini Korom valldsa cimu kotetet, erdekelt a Pasolini-kornyek felterkepezese is. Kopic azonban nem emiatt ragadott meg, hanem a kolteszeteben rejlo massag kodolasi technikai, a szocialista homofobia ideologiai zarkajaban decensen „drjdngo", „szenvedo", potlekokba menekiilo nyelve miatt. Keresetlen verseiben az erzekenyseg egy onveszelyes fajtaja munkal, mely nagyon kozel all hozzam. AG: Forditas kozben mit tapasztaltal, vannak-e atfedesek a szlovak es a magyar koltok munkai kdzott, van-e kozds nyoma a kozep-kelet-europaisag eleterzesenek?
