Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: A Samsa-affér, avagy egy leleplezés története (esszé) / JOG ÉS IRODALOM

JOG ES IRODALOM kintete korbejarta a szobat. A kesztetest, hogy felmasszon a falra, elfojtotta. Arra gondolt, lennie kell valami modja­­nak, hogy privacy]et penzre valtsa. „Ez az!" - gondolta hirtelen. „A privacymbol tap­­lalkozva csinalok egy kozgazdasagtani ertekezest a privacyrol. S aztan nines mas dolgom, mint hogy eladjam az ertekezest, es igy keletkezik majd szarmaztatott ertek az ertektelen privacym helyen." Gregor fogta a mar megirt erteke­­zeset, kitorolte a „haszonelvezet" szot, ahanyszor az csak eldfordult a szoveg­­ben, es kicserelte a „privacy" kifejezesre. Azonnal latta, hogy ez a behelyettesites szememyi hatassal sines munkaja teore­­tikus ervenyessegere. „Grete!" - kialtotta. Hallotta, ahogy huga csoszogo leptei az ajto fele kozelednek. „Van itt egy 560 oldalnyi konyvem. Lehetnel az iigynokom, elvihetned es el­­adhatnad egy kiadonak." „De mi van, ha meg az utikoltsegem sem teriil meg, edes batyam? Adsz elole­­get utikoltsegre?" „Tudod, hogy semmi penzem nines itt." „Akkor a konyved, a jelenlegi helyen, nem er semmit." „J61 van, te nyertel - mondta Gregor -, eladom az egesz konyvet, kozvetleniil neked, egyetlen nyomorult etelert." „Rendben" - szolt Grete olyan hirte­­lenseggel, amely meglepte Gregort. Hallotta a kulcsot megfordulni a zar­­ban. Az ajto valamelyest kitarult. Huga valami kasaszeru pempot tolt be, amit tegnap meg Gregor azon nyomban visz­­szautasitott volna, kijelentve, hogy elvez­­hetetlen, de ma valahogy finomnak tunt az illata. Cserebe atnyujtotta a vaskos keziratot. Az elkovetkezo harom hetet igy ve­­szelte at Gregor, es igy kapta meg min­­dennap taplalekat. Naponta megirt egy-egy jogtudomanyi ertekezest, s azt eladta huganak az esti etkezesert. Azt viszont nem sikeriilt elemie, bar folyton ezzel zaklatta hugat, hogy Grete elarul­­ja, mennyit kapott a konyvekert. Arra a kdvetkeztetesre jutott, latva a duhot, ami hugat elfogta aznap, amikor egy uj ertekezes helyett egy koteg law review­­cikket adott at neki, hogy Grete kezdeti kiadasai csak most kezdhetnek megte­­riilni. Huga hozzavagta a cikkeket, es azt mondta, hogy eladhatatlanok. Mind­­azonaltal a szokasos kasat elkeszitette. „Semmi haszna, hogy eheztesselek - ma­­gyarazta mert akkor holnap nem tud­­nal ket konyvet megimi, sem azt, amivel a mai napert tartozol, sem az ujat." Ez olyannyira szokatlan volt tole, hogy Gre­gor zavarba jott. Soha nem ugy ismerte hugat, mint aki hajlando lenne kockaza­­tot vallalni. Az a Grete, akit o ismert es szeretett egesz gyermekkoraban, minden ketseget kizaroan vidaman hagyta vol­na ehen halni, semmint hogy hitelezzen. Rovidesen azonban mar majszolta is mo­­hon a hideg kasat, ismeros ize megnyug­­tatta, s elterelte figyelmet a kerdesrol. Masnap viszont, barhogy probalta is, a masodik ertekezeset keptelen volt megirni. Ketsegbeeseseben uj strategi­­ahoz folyamodott. Fogta a law review­­tanulmanyok koteget, amelyet Grete visszadobott, megvaltoztatta a cimeket, „Elso fejezet", „ Masodik fejezet", es igy tovabb, osszenyalabolta a papirhalmazt, s az egeszet uj cimmel latta el: Az Enge­­delmesseg Okonomiaja: Szereny Hozzajaru­­las az Emberi Gondolkodashoz. Amikor el­­erkezett az ideje, Grete atvette a koteget, s az esetrol soha tobbe egy szot sem ejtett

Next

/
Thumbnails
Contents