Irodalmi Szemle, 2015
2015/6 - BEVETÉS 2015 - Nagy Hajnal Csilla: Hét: Kele (novella) / BEVETÉS 2015
ilyenkor csuszik, vagy komplett elmarad az altalaban utana vetitett szappanopera. Frankie-idoszamitasban dolgozik a stab, mert valojaban senkinek sines jobb otiete, es a viszonylag korrekt nezettseg miatt gondolom, a fonokseg is megturi a csatornan a musort, a kellemetlensegek ellenere. De ehhez nekem mar semmi kozom. Amikor Frankie tavozik a helyszinrol, en is tavozom. Odakint megvar. Szeles vigyor van az arcan, biztosit rola, hogy direkt baszta el a mai etelt is, mert amugy kivald szakacs, es ha erdekelne a dolog, meg el is hinnem neki. Elovesz a kabatja zsebebol egy laposiiveget, ami aztan valahogy sosem fogy ki, es a nap tovabbi reszeben hullareszegre isszuk magunkat. Csak fetrengiink a folyo partjan vagy a parkban, aztan felall, azt mondja, ennyi volt, es hazamegyiink hozza. Szeles mozdulatokkal parnat es takarot dob a kanapera, en pedig beledoldk. Frankie ilyenkor hivja fel Dorottyat vagy Lillat vagy Zsaklint, attol fiigg, melyikhez van kedve. A lany onnantol kezdve, hogy belep az ajton, Frankie varazsa alatt all. Kap nehany felest, amig a fiu a hajat simogatja, aztan kigombolja a nadragjat, mely hangon annyit mond, bonapetit, es a lany boldogan terdel le elotte, mikozben Frankie tovabbra is a hajat simogatja. En pedig - szakmai artalom - vegignezem, azon gondolkodva, milyen szogbol mutatna jol a dolog egy filmben. De annyira nem szorakoztat, hiaba vihog ram kozben Frankie, kivillantva osszes fogat - ilyenkor szoktam elaludni. 6. Amikor szerdan reggel felebredek, Frankie mar nines otthon. Dorottya vagy Lilia vagy Zsaklin a konyhaban van, kaveval, rantottaval vagy szexszel kinal, udvariasan elutasitom, es kimegyek az utcara. Elindulok a hatos trolin, ki egeszen ahhoz a lepukkant megallohoz, ahol a szerdaimat toltom. Nines neviik, egyiktiknek sem, a kosztol neha olyan, mintha arcuk sem lenne. Ok ugy tudjak, nekem sines nevem, es nekem sines otthonom, csak a het tobbi reszeben egy masik varosban jarom az utcakat. Azt mondjak, oriilnek nekem. Hogy mindig iinnep, amikor megjdvdk, mert egymast mar unjak. Ilyeneket mondanak, es teljesen komolyan gondoljak, de senki sem sertodik meg. Egyiitt elnek, igy, hatan, mint egy nagy, boldog csalad. Felnek a nevektol. Azt meselik, hogy egy eve meg heten voltak, es hetedik tarsuk, akit most mar nem neveznek neven, egyik reggel azt mondta, a nevevel almodott. Onnantol fogva ragaszkodott hozza, hogy ot neven nevezzek, es a tobbiek, mert ez egy nagyon elfogado banda, tartottak is magukat a kereshez. Egyikiik sem emlekszik pontosan, hogyan szunt meg letezni hetedik tarsuk, igy nevezik a halalt, egyetertek veliik. Neha megpedzik, hogy ide kene koltoznom hozzajuk, van is meg valahol egy hetedik matrac, outana maradt. Az egyikiik szerint eliitotte a troli. Sosem kerdezoskodom hetedik tarsuk irant, de valahogy minden szerdan elojon ez a tema, es mindig ugy csinalnak, mintha miattam beszelnenek rola. Az egyikiik szerint nagyon beteg volt, mar mielott nevet talalt volna maganak, es akkor is meghalt volna, ha nines neve. Ettol a velemenytol a tobbiek felnek, felnek, hogy hamarosan d is nevet talal ki maganak. Halkan beszelnek, mert tudjak, hogy szornyen masnapos vagyok. Adnak ennem, amiert en adok nekik mindig egy kis penzt. Egyikiik, egy lany, akinek a legkevesbe
