Irodalmi Szemle, 2015

2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM

poziumot ketevente rendszeres tovabbi szimpoziumok kovettek, 2014 majusa­­ban tartottak az otodiket. Rendszeresen jelennek meg a szimpoziumok kotetei,38 azokat egyre jelentosebb figyelem ki­­seri,39 es ugy tunik, hogy az erdeklodes is folyamatosan no a „jog es irodalom" irant a hazai jogaszsag koreben.40 Azaz, mintha a „jog es irodalom" kezdene je­­lentosebb szerepet kapni a hazai jogi gondolkodasban. Mi lehet ennek a len­­diiletes fejlodesnek az oka? Termeszete­­sen szamos ok es esetlegesseg egyiittal­­lasanak a kovetkezmenye ez a folyamat, de az elobbiek alapjan kiragadnek egyet ezek kdziil. Nem nehez eszrevenni, hogy a rend­­szervaltast kovetd huszondt ev, finoman fogalmazva, szinten a formalodas idosza­­ka hazankban. Itt is formalodik valami hasonlo, mint az Egyesiilt Allamokban a XVIII. szazad utolso harmadatol, egy uj politikai kozosseg, egy nemzeti ethosz es identitas.41 Ez a folyamat lassu es igencsak ellentmondasos, sot szinte csak az ellent­­mondasait latjuk es erzekeljiik. Az utobbi evtizedek leginkabb az illuziovesztesrol szoltak, amit persze talan nem is lehet elkerulni egy ilyen lepteku atalakulas so­ran. Ennek soran termeszetesen uj ideak megfogalmazasara es viszonyitasi pontok meghatarozasara is megsziiletik az igeny, es ezek csak kozos erofeszftesek gyumol­­csei lehetnek. A „jog es irodalom" len­­diiletes fejlodese42 ebben a keretben arra mutathat ra, hogy a jogaszsagban mar van egyfajta igeny egy uj kulturalis iden­titas megalkotasara, es a jol bevalt recept szerint ehhez az egyik leguniverzalisabb eszkozt, az irodalmat kezdi el segftsegiil hivni. Termeszetesen ez nem egy-ket ev vagy evtized, hanem generaciok munka­­janak eredmenye lehet csak. 38 Az elso szimpozium anyaga a Iustum Aequum Salutare 2007/2-es szamaban jelent meg (7-132). A tovabbiak onallo kotetek­­ben: Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan - Konczol Miklos: Iustitia kirandul. Budapest, 2009, Szent Istvan Tarsulat; Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan (szerk.): Iustitia modellt dll. Budapest, 2011, Szent Istvan Tarsulat; Fekete Balazs - H. Szilagyi Istvan - Nagy Tamas: Iustitia mesel. Budapest, 2013, Szent Istvan Tarsulat. 39 Lasd pl. a kovetkezo recenziokat: Sza­bo Erzsebet: H. Szilagyi Istvan - Fekete Balazs (szerk.): Iustitia modellt dll. (Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 2011.). Jogelme­­leti Szemle, 2012/1. jesz.ajk.elte.hu/szabo49 . pdf; Falvai Matyas: A jog kultura is. Hitel, 2012/10.122-126.; Kiss Anna: Kdm/vismerte­­tes. Ugyeszek Lapja, 2010/2.113-114. 40 A 2013/2014-es tanev tavasz feleveben Menyhard Attila es e tanulmany szerzoje lehetoseget kapott arra, hogy a Bibo Istvan szakkollegiumban kiserleti jelleggel „jog es irodalom" kurzust inditson. A kurzus je­­lentos erdeklodest valtott ki a hallgatokbdl, akik kiemeltek, hogy nemcsak a klasszikus muvek olvasasa (pl. Shakespeare, Kleist, Balzac, Illyes) jelentett szamukra fontos ta­­pasztalatot, hanem az oktatok altal vezetett vitak soran vita- es mas keszsegeik is sokat fejlod tek. 41 A problema kivalo exponalasakent lasd: Horkay Horcher Ferenc: Az ertekhidm/os rendszervdltas. Jogelmeleti es politikafilozofiai megfontoldsok. Fundamentum, 2003/1.62-72. 42 Nagy Tamas e szoveghez fuzott kommen­­tarjaban arra hivta fel a figyelmemet, hogy szet kell valasztani a jog es irodalom alta- Ianos kozeledeset a hazai szellemi eletben es a „jog es irodalom" mint tudomanyos mozgalom sikeresseget. Az utobbi magya­­razata szerinte leginkabb irracionalis moz­­zanatokban rejlik, es szorosan kapcsolodik a hazai jogelmeleti elet belso problemaihoz (pl. szemelyes ellentetek, dogmatizmus­­ba merevedes, reflektalatlansag), mig az elobbi egy altalanos kulturalis tendencia a nyugati jogi gondolkodasban. Ugy velem, ezen a ponton igaza lehet, de megis latok kapcsolatot a ket valtozas kozott, mivel egymast reszben erosito folyamatokrol van szo, meg ha nem is azonos okok allnak md­­gottiik.

Next

/
Thumbnails
Contents