Irodalmi Szemle, 2015

2015/5 - HOL VOLT, HOL NEM VOLT - Ayhan Gökhan: Tinibugyi és cicalekvár (beszélgetés Lackfi Jánossal) / HOL VOLT, HOL NEM VOLT

HOL VOLT, HOL NEM VOLT AG: A Lackfi-humor pimasz, szemte­­len es vakmero, de mindig szeretheto. A humor az egyik legoregebb gyogy­­szer. Fontos, hogy eljen vele az ember, s testverei, az ironia, a szarkazmus is megjelenjenek egy-egy szovegben? LJ: A humor ezer amyalatu, lehet har­­sany, abszurd, sejtelmes, kozonseges, va­­sott, furfangos. Mindnek megvan a maga szerepe. Ha mechanikusan eroltetjiik, akkor besiil, falssa valik, eroltetette. Ezert van, hogy jo par humorista ellaposodik, mihelyt reflektorfeny vetiil ra, bekeriil a humorgepezetbe, es kenytelen hetrol hetre termelni, mindig viccesnek lenni. Annyi vice nines a vilagon. Ami engem illet, kicsit csaloka a latszat, hiszen sze­­repleseimen eleg sok konnyedebb, vic­­cesebb szoveget olvasok, ehhez kepest a keletkezd versek jelentos resze nem feltetleniil vicces, meg ha tartalmaz is nyomelemekben, egyes mozzanataiban humort. Nemreg nagyon jo elmeny volt a Dumaszinhazban Nenyei Palival, Drago­man Gyurival froi sztendapolni. Ugyan­­akkor oriilok, hogy korabban, amikor rendszeres egyiittmukodesre kertek fel, nem szegodtem vegiil a humoriparhoz. Eredendoen irofele vagyok, meg ha a vidamabb fajtabol is. Es ha kijelentem, hogy mostantol 100%-ban humorfro lettem, oda a meglepetes-effektus, az a kontraszt, ami egy hagyomanyos, buval aszott, elkala pal t fejii koltokep es az en nagyjabdl kedelyes imidzsem kozott fe­­sziil. Vagyis senki nem lepodik meg rajta, hogy je, az irodalom kedves, vidam, koz­­vetlen dolog is lehet. Ha elvaras a vicces­­seg, konnyen kenyszerre valik. AG: Szerinted mennyire bator a kortars gyerekirodalom? Kiilfdldon minden­­fele temat feldolgozo konyvet talalha­­tunk, a leghajmeresztobb es legextre­­mebb konyvek sorakoznak az angol, nemet, francia konyvesboltok polcain, mig nalunk keves a bator es meresz kd­­tet. Ha ez igy van, mi az oka ennek, s szerinted vannak-e elmozdulasok? LJ: A kiilfoldi gyereki rodaimak regebb ota uzik az ipart, az ingerkii­­szob is magasabban van, idonkent nagyon agyatlant, kakikonyvet vagy kukikonyvet kell produkalni, hogy fel­­figyeljenek ra. Egyebkent az extrem-kre­­ten vonulat, amennyire en latom, csak az egyik, persze nyilvan a leglatvanyosabb es nekiink legmeglepobb szelete ennek a termesnek, a francia gyerekkonyv-felho­­zatal zome nagyon jol kdrberajzolt peda­­gogiai celzattal, a korosztalyt profin belo­­ve es sokszor szereny nyelvi eszkdztarral dolgozik. Cselekmenyes regenyek keves szoveggel tizenket es fel eveseknek. Re­genyek tizenharom es fel eveseknek. Is­­meretterjesztes fontos kerdesekrol kilenc es haromnegyed eveseknek. A sorozat osszes kotete egyben olcsobb... Satob­­bi. A grafikai vilagok sokszor joval me­­reszebbek, mint a verbalis teljesitmeny. Persze sok jo fro is dolgozik gyerekeknek, es biztos, hogy osszessegeben a vilag gyerekirodalma szinesebb a magyarnal. Egyenkent ezt mar nem feltetleniil alli­­tanam. De nagyon jo, hogy Nordqvist, Erlend Loe, Andrus Kivirahk vagy ep­pen Shel Silverstein muvei beporognek a magyar konyvpiacra. AG: Legutobb Szakimesek cimen jelen­­tettel meg gyerekkonyvet, amit Margit lanyod illusztralt. Szamithatunk-e meg hasonlo, kozos munkakra, vagy ez egy­­szeri kiserlet volt? LJ: Ez az egyiittmukddes valaminek a kezdete volt, Margit intenziv kepi vilaga nagyon inspiral, es persze nem kis biisz­­keseg, hogy milyen csodakra kepes, mit

Next

/
Thumbnails
Contents