Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Fekete Balázs: Érdemes-e egy jogásznak irodalmat olvasnia? - J. H. Wigmore emlékére (tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM telmisegijei is. Azaz, a jogaszok nem kizarolag egy szakma muveldikent, hanem valojaban egyfajta intellektualis elit reszekent tekintettek magukra, es igy szinte kotelezo volt a szamukra - antik eszmenyek es mintak vonzasaban, kiilonos tekintettel Cicero peldajara - olyan teriiletek elmelyiilt muvelese is, mint a retorika, lira vagy eppen az epika. Szep pelda erre az amerikai alkotmanyjog-tudomany kialakulasara donto hatast gyakorlo Joseph Story eletmuve, melyben a tudomanyos muvek mellett verseskotetek is helyet kaptak.6 Ezzel az antikvitasban gyokerezo szemlelettel szemben Christopher Columbus Langdell gondolatrendszere kinalt markans altemativat a XIX. szazad masodik feletol, mely szamos kovetkezmenye mellett a jog es az irodalom korabbi kolcsonos dszszekapcsolodasat is feloldotta, eltavolitva a jogot es a jogtudomanyt a tudomany professzionalis szferajaba.7 A Langdell nevevel femjelzett „klaszszikus-ortodoxia" a jogot olyan zart jelensegkent kozelitette meg, mely a tudomanyossag igenyevel vizsgalhato, rendszerezheto; ezzel pedig onallositotta es igy kiszakitotta azokbol a szferakbol - peldaul a retorikabol vagy az irodalombol - melyekkel a korabbi gyakorlat es eszmeny keretei kozott meg szoros kapcsolat fuzte ossze. Ennek nyoman pedig a jogaszi kulturalis horizontot es ezzel a jogi kulturat is jelentosen leszukitette egy tudomanyosan kezelheto korpusz megjelenitesere es annak minel szabatosabb, a tudomany elveinek es modszereinek megfelelo feldolgozasara. Ezzel a korabbi idoszak humanista-klasszicista, republikanus szellemisegu megkozelitesenek is lassanbealkonyult... fogalmazhatnank meg altalanossagban a konkluzidt, azonban Wigmore eletmuvenek a kesobbiekben vizsgalt darabja nemikepp modosithatja az elobbi allitast, es ezzel amyalhatja a jogi gondolkodas szigoruan egymast mechanikusan koveto iranyzatokkent, megkozelitesekkent, iskolakkent, paradigmakkent lefro ertelmezesek helytallosagat. western University Press. 298. es Ricoeur, Paul: The hermeneutical function of distanciation. In Ricoeur, Paul: Hermeneutics and the human sciences. Essays on language, action and interpretation. Cambridge, 1981, Cambridge University Press. 139. 3 Vo. Nagy Tamas: Mint(h)a iratokba lepnenk. In Kiss Anna (szerk.): Buntenyek a konyvtarszobdbol. Budapest, 2010, Complex. 13. 4 Nagy Tamas: Jog es irodalom: kezdetek es eszmenyek. Iustum Aequum Salutare, 2007/2. 58. 5Uo. 6 Uo. 62. 7 Szimbolikus kezdopontkent Langdell 1870-es harvardi eloadasara szoktak hivatkozni. Lasd Grey, Thomas C.: Langdell's Orthodoxy. University of Pittsburgh Law Review, 1983/1.1-53.
