Irodalmi Szemle, 2015

2015/4 - BIOIRODALOM - Podhradská Lea: „...nem nézünk vissza, csak előre!" (tanulmány)

val elidegenitette es atomizalta a tarsadalmat, mely a demokratikus viszonyok kozott"26 kevesbe volt kepes magara talalni. Tarsadalmi elvarasnak szami­­tott, hogy a meglevo rendszer merev szabalyrend­­szere alapjan szocializalodjunk, igy nem meglepo, hogy egy ertekvesztett es felbomlott rendszer hozo­­manya evekkel kesobb is csak a gyanakvas es a ma­­sik igazanak megkerdojelezese: „»Maga kicsoda? Maga mit akar? (...) Miert jott ide? Ki kuldte?«"27 Hellerne 2003-ban megj elent tanulmanya talan a fentebb olvasottaknak egy visszaigazolasa is lehet­­ne. A szerzo a rendszervaltast megelozo negy evti­­zed embereszmenyet vizsgalta, beleertve az elvart emberi tulajdonsagok alakulasat kiilonbozo okta­­taspolitikai dokumentumok alapjan. A kutatottak alapjan „megfigyelhetd egy bizonyos iv, amely a ke­­meny, »harcos« ideologiai kortol kezdodik, majd kiilonbozo stacidkon at lassan-lassan finomodik, mig el nem er az autonomia, a decentralizacio es az alternativitas gondolatanak harmas egysegeig".28 Az evtizedekig fenntartott „szocialista" mintake­­pek mellett olyan elvart tulajdonsagok jelentek meg (a teljesseg igenye nelkiil), mint a „fegyelmezett al­­lampolgar es a dolgozd nep huseges fia" (1950), a „jellemes es torvenytisztelo allampolgar" (1960), a „tarsadalmi celokkal vald azonosulas" (1972) vagy epp a „szocialista humanizmus es igaz hazafiasag" (1985).29 Termeszetesen talalunk szamtalan peldat a negativnak itelt eszmekre es jellemvonasokra is, igy az ideologiai liberalizmusrol, az individualiza­­cidrol vagy epp a kettos neveles ellenzeserol (1953). Ez utobbi az iskolai neveles kizarolagossaganak el­­vet hirdette. Van tehat egy rendszeriink, ami lassubb-gyorsabb iitemben csiszolodott, s ennek megfeleloen aktua­­lizalta az epp mervadonak tartott emberi jellemvo­­nasokat. Igy jutunk el Csepeli Szinlelt liberalizmus cimu tanulmanyaban megfogalmazott gondola­­tahoz, mely kimondja, hogy maga a szabad tarsa­­dalom korabban jott letre, mint a szabad egyen.30 „Martin Seligman modellje szerint a tanult tehetet­­lenseg, a tartos, ismetlodd kontrollvesztes elmenye bizonyos helyzetekben, tanult modon attevodnek 26 Csepeli Gy. - Orkeny I.: A meghasadt tudat. http://www.csepeli.hu/ pub/1991/csepeli_orkeny_ma­­gyar_hirlap_1991_07_06.pdf (Letoltes ideje: 2015. 01.15.) 27 Spiro: i. m. 178. 28 Hellerne Farkas J.: Emberesz­­meny az oktataspolitikai doku­­mentumok tiikreben (1948-1989). http://elib.kkf.hu/okt_publ/ tek_2003_25.pdf (Letoltes ide­je: 2015. 01.15.) 29 Uo. 30 Csepeli Gy.: Szinlelt liberaliz­mus. http://csepeli.hu/pub/1998/ csepel i_168ora_l 998_12_01. pdf (Letoltes ideje: 2015. 01.19.)

Next

/
Thumbnails
Contents