Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Fekete Anna: Éjszakai táj holdvilággal; Ádám, Éva, minden (versek)
Fekete Anna Ejszakai TAJ holdvilAggal (Csontvary-Kosztka) Az dreg holgyek pompazatos lilaja (ezernyi kicsi lili belefagyva a delejes sugarzasba) beborit mindent. Am ideges sziporkak kozt sem felnek a holgyek, vonulnak tovabb kihuzott derekkal, paradesan, nyugodtan. Pedig milyen eles a feny az ablakokban! A vesztohely vagy az utolso ora felesleges, mar-mar ordenare ragyogasa. Odaernek-e egyszer? Es addig mi veszik el? Az ut, a ciprusok? A lila szin dicsoseges rettegese? Vagy mi veszunk el a kepen, szepen, lassan a visszafele tarto, halalos jelenben? Lili, ne maradj el! Gyere, szedd a labad! siess! ADAM, EVA, MINDEN Igen, tudjuk, megismertek egymast - szeretkeztek. No de hogy hivtak a godolyet, amit Adam eloszdr leterftett? Mi volt elobb? A mardoso ehseg vagy a kivancsisag? De hogy kivanhatna a hust, aki nem ismeri? Hogy akarhatna a kinlodas extazisat? A mindentudd fak alatt megroppano gerinc hangjat? Vartak egy kicsit. Hogy talan megis... csak jatszik veliik... Utana felall, meltatlankodva beget, es az illatosan szuz fiivon jatekosan megirit vegighemperedik. Vartak, hogy a viz majd megromlik, az ejszaka megkeseredik... De se egy rebbenes se egy amyek semmi semmi
