Irodalmi Szemle, 2015
2015/4 - BIOIRODALOM - Bedecs László: Elnézel az erdőfelé (tanulmány) / BIOIRODALOM
BIOIRODALOM forman. Aki valaha is benne elt ebben a vilagban, nem vagyik vissza oda. A regenybeli falu, Istvan es Anna, vagyis a kesobbi Steve es Anne sziilohelye tehat feliilstilizalt, idillikus hely - de vegso soron nem szociografiat, hanem regenyt olvasunk. Ez pedig arra is rairanyithatja a figyelmimket, hogy nemcsak a falu, hanem a taj is kulturalis kepzodmeny. Hiszen a tajat eleve irodalmi semakon keresztiil erzekeljiik, a „taj" maga is a termeszet es a kultura egyiitthatasanak eredmenyekent foghato csak fel. Amikor a regenyben vagy a verseiben Oravecz a szajlai tajrol beszel, egy olyan kepet vizional, melyben fontos szerepet kap a termeszeti kornyezet es az epitett vilag osszhangja, illetve a kozottiik levo determinacios viszony. Ezert olyan fontos, hogy a hegy a falu szelen epiilt haz tomacarol, illetve a teraszarol latszik. Fontos, hogy a taj resze a temeto is, a templomtorony is, es sok mas ember alkotta epitmeny. Egyaltalan: a falu belesimul a hegyek vonulataba, belefekszik a volgybe, resze a tajnak, nem idegen tole. A taj tehat, Christian Norberg-Schult szavaival, „strukturalt es megtestesiilt ertelem", de m indig kerdeses, hogy ezt az ertelmet a szemlelo milyen asszociaciokhoz koti. Az ember igy is, ugy is beletartozik a tajba, de ennel tobbet is tesz: meghatarozza es kdlcsdnos kapcsolatban van vele, azaz olyan az ember, amilyen a taj, amihez tartozik - es forditva. A tajat belako ember altal vegrehajtott valtoztatasoknak van humanizalo ereje is, es Oravecz errol is tud, amikor a falu epitett ertekeirol beszel, de tud a pusztito erejerol is, es ezt meg tobbszor emlegeti. Tulajdonkeppen egyszerre van jelen nala ez a ket szemlelet: a humanizalt taj kapcsan az emberi beavatkozas alakformalo es atszellemito erejerol beszel, az erintetlen, „vad" termeszetet csodalva viszont az isteni jelenletet erzekeli, a tajban megtestesiilo isteni harmoniat es szepseget. A legutobbi verseskotet, A megfeleld nap szinte teljes egeszeben a termeszet kozelsegenek es csodalatanak igezeteben szuletett, meg a masik fontos szolam, az oregedes tapasztalata is termeszeti kepekhez kapcsolodva lep be, mintha a kolto nem is tudna mashogy kifejezni magat, csak azokon a dolgokon keresztiil, amit termeszetnek neveziink. A szajlai taj ebben a kotetben rendkiviil vonzo, otthonos es biztonsagos, az odatalalas es az ottlet teljesen magatol ertetodo. A boldogsag igeretet rejto pillanatok minden esetben a kinthez kapcsolddnak, altalaban nagyon csendes, sokszor maganyos tortenesekhez, setakhoz, szemlelddo iildogeleshez, peldaul a telen a haz koriili etetokre gyulo madarak megfigyelesehez. Rengeteg emlekezetes, megragado sort lehetne idezni a kotetbol, melyek a termeszettel valo talalkozas felemelo helyzeteit irjak meg, gyakran elesen rajzolt kepekkel, maskor csak egy-egy erzekletes szoval vagy szokapcsolattal. De mindegyikben ott a harmonia vagya, a szepseg iranti csodalat, illetve a termeszeti torvenyek megerteseert folyo kiizdelem. Nagyon fontos esemeny a mindenkori erdei seta, ami messze nem a labak es a test tomaztatasarol szol, de nem is csak a szellem felfrissiteserol, hanem magarol a celtalan koborlasrol, ami kello nyitottsag mellett lehetoseget ad a testet es a lelket egyszerre megmozgato felfedezesekre: „Kezdem vegre megerteni, I miert jarta nagyanyam meg hajlott koraban is I mindennap az erdot. I Mar csak ott erezhette magat otthon az idegenne / valt vilagban" (Er do). A kotetet meghatarozo egy-ket mondatos versek jelzik, hogy a setak soran tapasztalt latvanyok es benyomasok nem lehetnek
