Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: Előszó: joghoz és irodalomhoz (bevezető tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM ban a jellegzetessegeiben, amelyeket szepirodalmi formakra szokas jellemzonek tartani. Azaz: a „megszolaltatottaknak" es nem egyszer maguknak a tanulmanyszerzoknek az egyes szam elso szemelyu, szemelyes tapasztalataikat, elmenyeiket, erzeseiket es adott esetben jogelmeleti mondanivaldjukat egybefond elbeszelesei, naplojegyzetei, dialogusai es versei is megjelennek a jogtudomanyi vizsgalddasokban. S vegiil emlitest kell tenniink azokrol a kutatasokrol, amelyek reven megmutathatova valik, mikent gyakorol (es gyakorolt a tortenelem soran) hatast egy-egy jogi szoveg valamely irodalmi mu szovegenek a formalodasara (narrativ strukturajara, cselekmenyvezetesere, stilusara, szohasznalatara, mondatszerkezetere stb.), azaz mikent valik a kerdeses szoveget mukodteto poetikai eszkdztar reszeve, illetve mikent es mennyiben hatarozhatja meg az olvasoi befogadas folyamatat.23 Itt mar olyan un. intertextualis (tehat kiilonbozo szovegek egymasra gyakorolt hatasat felfedni kivano) elemzesekkel talalkozunk, amelyeknek az ambicioja immar tobb, mint annak a kerdesnek a megvalaszolasa, hogy „mi az, amit az irodalom tanulmanyozasatol a jogaszok remelhetnek".24 E vizsgalddasok celja, hogy a jogtudomany is kepes legyen megfontolando tanulsagokkal szolgalni az irodalmarok szamara, s ezaltal ujra kolcsonosse tenni az erdeklodest es a jelenleginel intenzivebbe a parbeszedet a ket teriilet kepviseloi kozott. Olyan dialogus volna ez, amelyet a jog es az irodalom evezredes osszefiiggesei valoban megerdemelnenek. gwu.edu/facweb/dsolove/Law- Humanities/. 23 Csak egyetlen pelda: gondoljunk Kafka regenyere. Nemcsak az igazolhato egyertelmuen, hogy A per egyik legfontosabb referenciapontja es intertextusa az 1852. evi Strafgesetz, hanem onallo elemzest igenyelhetne egyreszt az is, mennyiben jarul hozza a regeny esztetikai hatasanak megkepzodesehez az a teny, hogy a szekularizalt vilagban a mar nem eredendden bunosnek tekintett ember antropologiai statuszahoz hozzatartozik az artatlansag velelmenek biintetojog-dogmatikai alapelve, amely igy reszet kepezi a kortars olvasoi elvarashorizontnak; masreszt az is, hogy az a „fenyegetes", ami a kafkai mondatszerkezetbol arad, mennyiben vezethetd vissza a biirokracia, a jog textusaira es fogalmazasmodjara. Vo. Nagy Tamas: A per mint burleszk avagy relevans kontextus-e az osztrdk-magyar biintetojog? In Mezey Barna (szerk.): Jogi kulturdk, processzusok, ritudlek es szimbolumok. Budapest, 2006, Gondolat Kiadd. 250-266. 24 Vo. White, James Boyd: What Can a Lawyer Learn From Literature? 102 Harv. L. Rev. 2014 (1989).
