Irodalmi Szemle, 2015

2015/3 - VÉGSŐ DOLGOK - Liszka József: Hintokában és másutt (naplójegyzetek)

Liszka Dozsef

hintokaban

Es MASUTT

1.

Hintokanak hivjuk a kertiinkben, a mogyordbokrok arnyekaban felallitott hintaagyat, kedvelt nyari olvasohelyemet. Az alabbi jegyzetek reszben ottani olvasmanyaim kapcsan sziilettek, de mindenkeppen a 2014-es esztendo hintokds idoszakahoz kotodnek.

„... wiirdest gern Brandung sein, endest als Gischt."

(Konstantin Wecker)

2014. 6. 22. (Keszegfalva)

Heller Agnes Olvasonaplojat olvasva az embernek olvasni tamad kedve. Nem feltetleniil ot (nem mindig rokonszenves), de persze dt is, am meg inkabb az altala prezentalt es nem prezentalt konyveket. Ha nem is barminek, de mindenkeppen valaminek az olvasasara sarkall. Ha ez volt a celja, mar elerte. Amugy meg nyilvan nem merce, nem valamifele kanon ez a konyv (pontosabban: konyvek, hiszen itt van a masodik kotete is), hanem olykor veletlenszeru, olykor tudatos olvasasok szubjektiv lenyomata.

Olykor (sokszor!) dicsekszik, noha ezek a dicsekvesek lehet, hogy csak nekem, a peremre szorultnak tunnek (irigyseg!) annak. Amikor arrol beszel, hogy „gyatra nyelvtudasom csak negy nyelvre futja", nekem ez is kerkedesnek tunik. Holott negy nyelvre meg az en (tenyleg!) gyatra nyelvtudasom is futja. Mondjuk a szlovakot es csehet lecserelnem angolra es franciara, de hat ez van... Kozben Thomas Bernhardot magyarul olvassa, allapitom meg nem kis kajansaggal. Pedig en is igy olvastam: Icutol kaptam ajandekba az Oneletrajzi irasokat, s noha eloszor fanyalogtam (amit tudok, valoban eredeti nyelven szeretem olvasni), de aztan el kellett ismernem: nagyon jo a forditas. Ha nem tudtam volna, ki a szerzo, a stilus alapjan igy is rajottem volna. No, jo, ennyire nagykepuek azert ne legyiink, s fogalmazzunk inkabb igy: rdjdhettem volna. Viszont most megint kedvet kaptam ahhoz, hogy Bernhardot olvassak: nemetul.

Olvasni lenne jo, buntetlenul. No, de most eppen az oberammergaui konferenciara vald felkesziiles kellene, hogy lekosson... Es mindig van valami. Valami fontosabb (van-e az olvasasnal fontosabb?), valami kotelezo...