Irodalmi Szemle, 2015
2015/1 - JOG ÉS IRODALOM - Nagy Tamás: Előszó: joghoz és irodalomhoz (bevezető tanulmány) / JOG ÉS IRODALOM
JOG ES IRODALOM az az erzesiink, hogy mint az atom es az ebrenlet hatarai, ugy mosodnak el a kiilonbsegek fikciok es- a jog eljarasaiban a valosagot megragadni kivano- jegyzokonyvek kdzott. Szepirodalmi muvek gyakran a jegyzokonyvek aprolekossagaval es reszletessegevel meselnek el torteneteket; az olyan dokumentarista ihletesu alkotasok pedig, mint Truman Capote Hidegverrel vagy Norman Mailer A hoher data cimu regenyei, a jegyzokonyvek hitelessegenek kepzetet is keltik az olvasoban. Raadasul: a kortars - ha ugy tetszik: posztmodern- irodalom szandekolt eljarasa ez: nemcsak az egyes irodalmi muvek kozotti (a modemitas kora ota szerzoi jogilag is vedett) hatarok atlepese, hanem ugyszinten a muvek es az elet elvalaszto vonalainak bizonytalanna tetele. Umberto Eco kerdese illusztralja e torekves lenyeget: „Ha a fiktiv vilagok oly kellemesek, miert ne probalnank meg a tenyleges vilagot is fikciokent olvasni? Vagy, ha a fiktiv vilagok oly kicsik es megtevesztoen kellemesek, miert ne probalnank meg olyan fiktiv vilagokat kitalalni, melyek eppannyira bonyolultak, ellentmondasosak es provokativak, mint a tenyleges vilag?"3 Majd a kovetkezdkeppen folytatja. „[T]ehat olyan esetekrol lesz szo, amikor kenytelenek vagyunk a fikciot es az eletet transzponalni - vagyis az eletet ugy olvasni, mintha fikcid volna, s a fikciot, mintha elet volna. Ezeknek az osszekeveredeseknek nemelyike kellemes es artatlan, nemelyike abszolute elkeriilhetetlen, nemelyike pedig remiszto."4 Ami viszont az irodalomban a letmddjahoz egyebkent is hozzatartozo sajatossag, es egyben immaron tudatos program, az - a masik oldalrol - a jog jegyzokonyveinek a termeszete, amelytol, meg ha szeretne, s akar oly elszantsaggal, mint Edmond Dantes If varabol, akkor sem tudna szabadulni - a foglya marad. A majdani Monte Cristo-grofnak sikeriilt, a jogaszoknak nem fog: a nyomozati, iigyeszsegi, birosagi stb. iratok lapjain lepten-nyomon felbukkannak a szepirodalmi valosagteremtes muveletei- a jegyzokonyveket atitatja a fikcid. E muveletek jelenletet es mukodesuket a jogi szovegekben nem csak a kifejezetten ezekre vonatkozo szemiotikai,5 3 Eco, Umberto: Fiktiv jegyzokonyvek. In uo: Hat seta a fikcio erdejeben. Gy. Horvath Laszlo ford. Budapest, 1995, Europa Konyvkiado. 165-198., 165. 4 Uo. 167. 5 Vo. pl. Jackson, Bernard S.: Law, Fact and Narrative Coherence. Deborah Charles Publications, Merseyside. 1988.
