Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Steinmacher Kornélia Nóra: Elveszített világok (Egressy Zoltán Százezer eperfa című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
IZLiSEK ES POFONOK titkait is kesleltetve bontja ki. Ezekben a narratori megoldasokban lesznek igazan hatasosak az esemenyekben bekovetkezo fordulatok, a szereplok reakcioi. Ugyanakkor Egressy regeny enek legerosebb es egyben leggyengebb pontja is ez a nagyon osszetett, megbonyolitott narratori szolam. Ezek a folyamatos varialasok egyszerre tudnak izgalmasak lenni, ugyanakkor meg is akasztjak a tortenet lendiiletesseget. Ebben a tekintetben a szerzo tulirja a tortenetet, belefelejtkezik az altala megalkotott csavarokba, s igy egyes helyeken a tortenet vontatotta valik. Ahogy arra a narrator is utal, a panikszeru, ketsegekkel teli, hiabavalonak tuno varakozas, a tehetetlensegnek es az drokos csalddasoknak a megtapasztalasa, a fennallo allapot idejenek bizonytalan hossza eles kontrasztot alkot a cselekmeny idejenek megfeleltethetd szakralis iinnepi idoszak funkciojaval es hagyomanyaval. Az adventi idoszak a remenyteljes varakozas, a bunbocsanat, a bunbanat ideje a kereszteny hitvilagban, ahol a varakozas idotartalmat es a valtozas vegkimenetelet nem kfseri semmi ketseg, felelem. Ez az eles ellentet: az adventi idoszak allapota, ennek az elso szamu vezeto beszedeben torteno patetikus-ironikus kifejtese es a tenyleges magyarorszagi allapotok bemutatasa abba az iranyba mutat, hogy transzcendens okok, magyarazatok helyett az abszurd fogalma felol erdemes megkozeliteni a tortenetet: Beckett Godot-ra varva cimu dramajanak es Kafka Az atvdltozasanak alaphangulatat idezi meg a regeny: a bizonytalan es tehetetlen varakozas es a megmagyarazhatatlan, csak atmeneti es drasztikus valtozast nem hozo (at)valtozas tekinteteben. Minden olyan regenybeli jelenet vagy elem - Juli egykori latnoki kepessegei, ezzel egyiitt az angyalok letezesenek kerdese, a Szentlelek es a szel kapcsolata, II. Janos Pal papa temetesenek egy kiilonos mozzanata, bibliai idezetek ami a regeny transzcendens jellegere utalhat, valdjaban csak mint elmeselt tortenet, kinyilatkoztatott velemeny, multbeli esemeny van jelen a szovegben. Es semmi hasonld nem ervenyesiilhet, nem megy vegbe tenylegesen a megteremtett vilagban. A regeny jelene csak elvakult fanatikusok, hit nelkiil elmormolt imak es veletlenkent ertelmezett jelensegek terepe. Az ironikus vallasi vonatkozasok kudarcos ertelmezesi kiserletek vagy a haszonleses ujabb variansai. Ugyanakkor a transzcendencia hianya nem jelenti annak tagadasat. Egressy Isten nelkiili vilagaval nem egy ateista vagy egy panteista allaspontot kepvisel, hanem egy olyat, ahol a hituket elvesztett emberek elnek: „masreszt hova szaladtak volna egy Isten nelkiili vilagbol vagy egy Isten lelke nelkiilibol, mikozben erdemes tartozkodni attol, hogy a teremtot valami termeszeti jelenseggel azonositsuk, nem tanacsoltak mar a biblia szerzoi sem, miert alacsonyitanank le, van nyelv ugyanakkor, amelyben a lelek es a szel ugyanaz a szo, rendben, akkor nem Istent, csak a lelket, jobb-e igy, nem kisebb dilemma" (120.). A hit elvesztese, feladasa altalanos ervenyu: egyarant erinti az ideologiakban, az elvekben, a kozossegi osszetartozasban, a szerelemben, a szeretetben valo hit elveszteset is. Az igazi szeretet csak a Frodo gunynevre hallgato szereplo emlekeben el: nagymamaja mesemondasanak es halalanak felidezesekor a szereplo azzal szembesiil, hogy ettol az
