Irodalmi Szemle, 2015

2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Szabó Lovas Emőke: Római kalandok, art-punk és londoni nimfák (Lanczkor Gábor Folyamisten című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

tZLfiSEK ES POFONOK

Szabo Lovas EmOke

ROMAI KALANDOK, ART-PUNK

ES LONDONI NIMFAK

LANCZKOR GABOR FOLYAMISTEN

CtMO KOTETErOL

Irodalom es zene kozos vizsgalata kockazatos vallalkozas. Lanczkor Gabor a 2014-es konyvhetre megjelent regenyrejtvenyenek, ennek a kanyargos-zsakutcas road movie-nak a megfejtesehez azonban megkerulhetetlen a zajzene. De ha mar „road", akkor hova is megyiink? Foldrajzi hatar- es belvidekeken at (Csongradtol Indian at Londonig) viszi Lanczkor az olvasojat, kulturalis hatarvidekeken (Roman, jobb- es baloldali emigrans magyar valosagon, indiai fotos pozolasokon), jaspersi hatarszituaciokon keresztiil. Mindekozben az Anarchitecture zeneje szol benniink, mert „egy rendes" regenynek filmzeneje van, megpedig zajbol: „ minimal-artpunk es rural techno, nem tudom", az egyik szereplot idezve.

Ami a mufajt, annak meghatarozhatatlansagat es a format illeti, Lanczkor (es szerzotarsai) hoi prozaban beszel, hoi versben zenel tovabb. Az elso fejezet elso ket verset Erdelyi Miklos, a harmadikat pedig Dunajcsik Matyas irta.

A szoveg ot, egymastol viszonylag kulonallo fejezetre es harom szereplo tortenetere osztodik. A prologuskent ertelmezheto Japan cimu fejezet rogton a legelejen feliiti a legfontosabb szalakat es hallgatni-, figyelnivalokat a regenyben. Ez a resz Gellei atya, az enyhen kenyszerbeteg, Kefobu Ihatolu kepzeletbeli japan nagykovettel almodo (neve a het fobun kezdobetuit rejti) romai katolikus plebanos kore fonddik. A falusi es kisvarosi hivek, majd a romai zarandokut resztvevoinek naiv hite all szemben a pap osi, archaikus tudasaval es tanusagaval.

Gellei gyiilekezetenek egy autobusznyi tagjaval Romaba utazik, ahol idegenvezetese soran (San Clemente-bazilika altemploma es legalul Mithrasz szentelye), majd a Tevereben valo ejszakai furdozese alatt is a lathato vilag alatt talan meg letezo varazslatok, osi szakralitas es egy melyebb tudas utan kutat. Onmagaban. A kutatas soran egy kiilvarosi transzvesztita prostitualt szajaban kot ki.

A Nagyvarad mellol attelepiilt Eros csalad szellemi fogyatekos fiaval valo szerelmi viszonynal - ami aztan egy elmegyogyintezet-beli kenyszerpihenovel zarul - mar nehez elszakadni a fejezet cimenek es a zajzenenek kapcsolatatol, fokent pedig „Mersbow" Masami Akita japan zajzenesz egy mondatatol: „A pornografia a szex tudatalattija, a zaj a zene tudatalattija." Egeszen kivetelesen hangzik itt ossze (zaj)zene, annak elmelete es regenyszoveg, egymast feltetelezve es fesziiltseget teremtve. Mersbow-nal a let