Irodalmi Szemle, 2015

2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Malek Izisz: A férfivá válás allegóriái (Krusovszky Dénes A fiúk országa című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLESEK £3 POFONOK

hatasaira, valamint a felnott es felelossegteljes ferfiszerep modem korban valo betoltesenek lehetetlensegere vilagitanak ra. Az e temakon beliil is szeles skalan mozgo novellak eppen ezert a ferfiva, illetve erett felnotte valas lehetseges allegoriaikent mukodnek.

Krusovszky az egyen eleteben bekovetkezo serelmeket es krizispontokat tarja fol, amik ezaltal kepesek magyarazatot adni a kesobbi, mar kiforrott szemelyisegek frusztracioira es szorongasaira. A Mielott apamat kettefureszeltek cimu novellaban egy csalad szethullasanak jellegzetessegei egy viszonylag zart cselekmenyrendszeren beliil jelennek meg. Azonban a nyitva hagyott tortenet, a cirkusz porondjan, a buveszmutatvanyban reszt vevo apa orditasa mintha eloiranyozna a csalad es elsdsorban a ket gyermek tortenetenek folytatasat; egy testverpar egyik elso traumajanak felidezesevel kezdodik a szoveg, ami ugyanakkor a kesobbi eletiikre hatassal levo esemenysorozatra vilagit ra.

Krusovszky irasai igy egyfajta elozmenyfeltaraskent mukodnek. Joi lathatova valik, hogy hogyan alakul ki, milyen apro mozzanatokbol all ossze, illetve a jovoben - a novellak idejen tul - minek hatasara valtozhat meg az egyes szereplok szemelyisege. A kotet vegere igy egy halorajz alakul ki, amely az egyes tapasztalatokon keresztiil mutatja be az egyen eletet. Mindazonaltal ezek az alakok sem sajat eletiikben, sem a kornyezetiikben bekovetkezo valtozasokkal nem tudnak lepest tartani, ezert egyfajta kiilso tamaszt, biztos pontot keresnek. A novellakban abrazolt emberi kapcsolatok szuksegszeru egymasra utaltsagban mukodnek: az allando (ki)utkeresesben levo fiuk/ferfiak a zurzavaros vilagban csak egymasra, illetve a masikra tamaszkodhatnak. Ez a kotet nyitonovellajaban szereplo testverpar kozott is megfigyelhetd, de legerzekletesebb es egyben ennek a magatartasnak egyeb amyoldalait is megmutato peldaja a Melyebb retegek cimu novellaban erheto tetten. A csaladjatol elszakitott es igy traumatizalt Ahmed az apafigurat, valamint a kovetendo ferfimintat is a tortenet elbeszelojeben latja meg. O az, akitol az idegen kulturaban utmutatast var, azonban azzal nem szamol, hogy a ket kiilonbozd kultura talalkozasanal, az eredendoen eltero tapasztalatok miatt, a masik megerteseben is problema adodhat. A novellak tupontos, szobelisegre hajazo es targyilagos stilusat nemikepp ellensulyozza a folyamatosan ott lebego nem-beszeles, illetve elmondhatatlansag problemaja. Ezeknek a fiukaraktereknek ahhoz, hogy a kiilvilaggal kapcsolatot tudjanak teremteni es egyben ferfiva valhassanak, meg kell tanulniuk egyreszt megerteni, masreszt kibeszelni, vagyis nyelvi szintre hozni mindazt, ami veliik tortenik.

A kotet cimadd novellaja is - egy abortusz leirasan keresztiil - olyan szituaciot mutat be, ahol a foszereplo a masik helyzetenek megertesen es a sziiksegkeppeni kiviilalldsaganak elfogadasan keresztiil fejlodhet. Ennek a kiviilallosagnak a megtapasztalasa, illetve az esemenyek alakithatatlansagaba valo beletorodes, vagyis a passziv szerep elfogadasa altal valik a karakter ferfiva: „Ferfi vagyok, most valtam azza, es nem korabban, a szeretkezeseink alkalmaval, hanem ezekben a pillanatokban, ahogy maganyosan es butan acsorgok itt a nogyogyaszati osztaly huzatos folyosojan."

Krusovszky Denes novellaskotete a sztereotipiakat megkeriilve, egy uj oldalrol kozelfti meg a ferfiva valas kerdeset. Mindenekelott az egyes traumak lelek-