Irodalmi Szemle, 2015

2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Nagy Csilla: A tekintet kudarca (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD

BORBELY SZILARD

2 Borbely

Szilard: Halotti pompa. Pozsony, 2004, Kalligram.

3 Borbely

Szilard: A Testhez. Oddk & Legenddk. Pozsony, 2010, Kalligram. (A kesobbiekben a kotetbol szarmazo idezetek pontos helyet a tdrzsszdvegben oldalszammal jelzem.)

A halal miszteriuma, ezen beliil a halott test leirasa, abrazolasa visszatero tema Borbely Szilard kolteszeteben: a Halotti pompa2 es a A Testhez. Oddk & Legenddk3 egyarant a test pusztulasanak, destrualodasanak folyamatat, a testi szenvedes moralis, materialis es szakralis vonatkozasait allftja fokuszba. A test, a testiseg ertelmezese Borbely kolteszeteben tobbfele kulturalis, teologiai es filozofiai tradicioba illeszkedik: a zsido-kereszteny hagyomany, az antik testfilozofiak, a test es lelek dualizmusanak XVII. szazadbol eredeztethetd dilemmai, a termeszet tudomanyos felfogasan alapulo elkepzelesek es a poszthuman testkep egyarant megjelenik benne. A szovegek poetikai szempontbol a testrol valo beszed lehetosegeinek probajakent, a nyelv teherbirasanak felmeresekent ertelmezhetoek (a kiildnbozd mufaji hagyomanyok felidezese, az intermedialis megoldasok alkalmazasa, a noi szerepeken keresztiil torteno megszolalas egyarant ezt a torekvest jelzi), tematikus ertelemben pedig a test lehetseges torteneteinek megirasakent azonosithatoak.

Az Arnykeprajzolo cimu esszekotet elso darabja Az enyeszpont, amely a halalt a testen tapasztalhato, lathato valtozaskent, altalanos, folyton ismetlodd materialis folyamatkent ertelmezi. A ket reszbol allo iras a cimado kifejezes ketfele ertelmezeset fesziti egymasnak: a latvany rogzitese, a perspektivikus latas konvencioi (A latdsnak rendje), valamint az enyeszet folyamata, azaz a test pusztulasanak mechanizmusai (A meghaldsnak rendje) keriilnek egymas melle, es a szoveg voltakepp a latas megismero kepessegenek, hatalmanak korlatozottsagarol, a test vagy a targyak titkait fiirkeszo tekintet kudarcarol ad hirt: „[...] Es hiaba nez ide vagy oda, es fokent hiaba keresi az eldret, mindig latja azt a kort, amely a horizont, vagy az azt helyettesito zarak. Az ajtok nelkiili zarak, ha a zarak az ajtok alkatreszei, azoke az ajtoke, amelyek attorik a horizontot helyettesito vizszinteseket. A falakat, amelyek vonalszeruek, vizszintesek, es a horizont helyettesitesere es lezarasara kesziiltek, vagyis arra, hogy uj horizontot teremtsenek, amely mozdithatatlan, es megis legyozheto, mert lam, itt van rajta a gyozelmi jel, amely sebet iit rajta, attori es vele attori rajta magat a tekintet, eleri az enyeszpontot es kudar-