Irodalmi Szemle, 2015
2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Száz Pál: „A Szó Halála: az Olvasás" (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD
BORBfiLY SZILARD a tudas, illetve szamos szoveg szerint a formak vilaga, az archetipusok univerzuma. [...] a kabbala szerint a nyelv nem abban az ertelemben felel meg a vilagnak, ahogyan a jeldlo a jelentesnek vagy referensnek. Isten a vilagot nyelvi hangok vagy betuk segitsegevel teremtette, am e jelek nem valami eleve letezot jelolnek, hanem a vilag alkotoelemeihez mintaul szolgalo formak. [...] olyan nyelvrol beszel, mely tokeletes."42 Moshe Idel, akire Eco is hivatkozik (intertextualitas), bar Genette emlitese nelkiil (hipotextus?), a Zohar egy passzusanak „kutya" szavat, elemet, aimak konnotacioit elemezve mutat ra a kabbala hipertextualis termeszetere: „Let me draw attention to an important semiotic phenomenon that structures this Zoharic text, a phenomenon I call hypertextuality. Immersion in the Jewish scriptures, in some cases knowledge of them by heart, was part of it possible to retrieve material dealing with a given topic or even a given word and to create a discourse that is not intertextual but hypertextual. In our case it is the resort to the word »dog« (kelev) in different biblical contexts and the importing of the mythological Cerberus that produced the fabric of the passage. In other words, interpretation was part of the potential hypertextuality, which was faciliated by intense study."43 A Borbely-szdvegek intertextualis elemzese is hasonlokepp tortenik. Az ertelmezes problemajat maga a szerzo is teleologikus metaforakent hasznalja. A vilagban valo letbe inkarnalodott Messias a „tunt betu" (145.), halala lgy a jelentes halalanak jelolojekent valik ertelmezhetove: „nyomukban valanak // iildozoi, demonai I a Szo Halalanak: I az Olvasas." (166.) De ki ez a Messias? A „Messias" szo a zohari „kutya" esetehez hasonloan, hipertextuskent olvasva hipotextusok sokasaga fele vezeti az olvasat utjait, hogy a gyilkos hermeneutika jelentesek sokasagan, a kabbalahoz hasonloan, a vegtelen szemiozissal szembesitse az olvasot. 42 Uo. 43-44. 43 Idel, Moshe: Absorbing Perfections. Kabbalah and Interpretation. 2002, Yale University Press. 307. A mu egy masik fejezeteben Idel a dekonstrukcio derridai elvet veti ossze a kabbala modszereivel. Derrida maga is felhasznalta a kabbala eljarasait. Vo. Drob, Sanford L.: Kabbalah and Postmodernism: A Dialogue. 2009, Peter Lang.
