Irodalmi Szemle, 2015

2015/2 - BORBÉLY SZILÁRD - Száz Pál: „A Szó Halála: az Olvasás" (tanulmány) / BORBÉLY SZILÁRD

BORBELY SZILARD

dizmus irodalmara jellemzd kabbalisztikus muszar formajat.

Ez utobbi kijelentest vonatkoztathatjuk az egesz verscsoportra, tehat a szamozott versekre is, melyekben a harom rebe szerepet kap. Mar elso olvasasra szembetunik, hogy a versek gerincet a rebe boles mondasa adja, amelyet gyakran a beszelo eletenek bizonyos mozzanata, esemenye kontextusaba helyez a szerzo. A rabbinikus bolcsessegirodalomban a Talmud Prikle Avot traktatusahoz hasonlithato ez a forma, de rengeteg kesobbi peldat is felhozhatunk. A muszar-irodalom olyan prozai mufajkent hatarozhato meg, amely szeles kozonseget szolit meg olvasokent, s a vallasi elvek hetkoznapi eletben valo alkalmazasara mutat ra. A muszar-irodalom hagyomanyosan a moralis es spiritualis tokeletesedes modszereinek termeszetet kutatja: divided according to the component

parts of the ideal righteous way of life; the material is treated methodically - analyzing, explaning and demonstrating how to achieve each moral virtue (usually treated in a separate chapter or selection) in the author's ethical system."31 A muszar-irodalom egyik valfaja a kesoi kabbalaban alakult ki annak a szafedi iskolanak (s lgy a lurianusnak) a nyoman, amely meghatarozo hatast tett a haszidizmus kialakulasara.32 Ezeknek a haszidok koreben kedvelt muveknek a formavilagat hasznositotta aztan a haszidizmus primaris, s ennek nyoman szekundaris irodalma.33

Epp itt iitkozunk a HSz-on vegzett genette-i inter- es hipertextualis elemzes kovetkezo nehezsegebe. Konkret intertextusokat keresni a primaris haszid irodalomban (peldaul a versekben szerepeltetett Mozes Teitelbaum Jiszmach Mojse cimu konyveben, mely az emlitett mufajt hasznalja) velhetoleg nem erdemes, hiszen a szerzo nem tudott heberiil vagy aramiul (illetve nines erre utalo jel), s e sorok szerzoje sem tud. A szekundaris haszid irodalomban, Buber es Langer gyujtemenyeben, csak egy esetben talalunk intertextualis utalast, a fentebb emlitett Taub Eizik szekvenciaja eseteben, mig hipotextuskent mas haszid vagy zsido szoveghelyeket a motivumkolcsonzes miatt rengeteget 31 Dan,

Joseph: Ethical Literature. In Encyclopaedia Judaica, ed. Berenbaum, Michael and Skolnik, Fred, 2nd ed., vol. 6.

32 Vo.

Idel, Moshe: Hasidism - Between Ecstasy and Magic. 1995, State University of New York Press. 9., 11., 14.; Langer: i. m. 58.; Scholem, Gershom: Hasidim: The Lastest Phase. In Major Trends in Jewish Mysticism. New York 1995, Schocken Books. 340.

33 PI.:

Vital, Chaim: Etz Hajim (Az elet faja), de Vidas, Elijahu: Resit chochmd (A bdlcsesseg kezdete), Cordovero, Mozes: Tomer Devora (Debora pdlmaja) es Pardes Rimohim (Grandtalmdk edenkertjA-