Irodalmi Szemle, 2015

2015/12 - KELETI MESÉK - Gyürky Katalin: Kétarcú háború (Curzio Malaparte Kaputt című kötetéről) / ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

IZLiSEK iS POFONOK

nek a hullahalmok alatt nyekergo kocsik nyomaban, es meg csak nem is sirnak; vagy azzal szorakoznak, hogy vegignezik a sziileik meg a testvereik kivegzeset az Erod hata mogott. A sajat edesanyjuk agyonldvesen mulatnak" (136.).

Mindezt hallva Malaparte - miutan kimondja talan konyve legcinikusabb, ugyanakkor legkiabrandultabb mondatat: „Patkanymerget nekik, es kesz. Sokkal gyorsabban menne a dolog" (135.) - a kovetkezo reszben, A ia§i-i patkdnyokban, ellenpontkent azt mutatja meg, hogy mi is tortenik valojaban ezekkel a patkanynak titulalt zsidokkal. Ebben a moldvai kisvarosban ugyanis pogrom kesziil, s a pogrom kozeledtevel az egyik zsido dregember epp arra jon ra a nacikkal kapcsolatban, amire Malaparte mar korabban: „Azert akarnak lemeszarolni minket, inert felnek toliink" (171.). S felelmiikbol adodoan a varos teljes zsido lakossagat kiirtjak: „Szetvetett vegtagokkal emberi alakok hevertek mindeniitt. A jardakon hulla hulla hatan. A temetoben holttestek szazainak halmaza. Kutyafalkak szaglasztak kdrulottuk. Ijedten es megbantottan kerestek a gazdajukat: mindegyik allat csupa tisztelet es kdnydriilet, vigyazva szedegettek a labukat a nyomorusagos tetemek kozt, szinte feltek, hogy ralepnek valamelyik veres arcra, osszezsugorodott kezfejre. Csendorok meg geppisztolyos katonak orizte zsidok csapatai vonszoltak el az uttestrol a hullakat, s raktak halomba oket a falak menten, hogy ne akadalyozzak a forgalmat. Nemet meg roman teherautok holttestek tomeget szallitottak. A Lustrageria mellett, hatat a falnak tamasztva, fejet vallara ejtve, halott kisfiu iildogelt a jardan" (191.). Az idezet azonban nemcsak a rengeteg, utcan heverd halott bemutatasa miatt fontos, hanem ismet a hatalom kozeleben levo reteg ferfi- es notagjai, valamint a haboru aldozatainak oriasi kontrasztja miatt is. A „ia§i-i patkanyok" koze Sturdza hercegno a ferjevel a hintajan ugy erkezik meg, s ugy szaguld tova, mintha koriilotte minden bekes es nyugodt lenne: „Es ime, az Unirei ter felol, a Lapusneanu utca vegerol felhangzik Sturdza hercegno /tmdfli/janak vidam, eles csengettyuszava. Zold hintajanak bakjan ott feszitett az eunuch, Grigore, cicazott ostoraval szep, feher szoru moldvai lovainak hatan, trappolas kozben az allatok megmegraztak hosszu sorenyiiket magasra tartott nyakukon. Ridegen es peckesen Lilt magas es szeles parnain a hercegno, az eget nezte, jobbjaban csipkes szegelyu piros napernyoje. Mellette, biiszken es szorakozottan a herceg, talpig feherben, sziirke nemezkalapjanak szegelye arnyekot vetett a homlokara" (192-193.). Tehat meg a kutyakat is jobban megviseli a halottak tomegenek latvanya, mint a hercegi part.

A zsidokkal azonban nemcsak ebben a moldvai faluban bannak allatkent, hanem a besszarabiai Szorokaban is, a hoi a Tizenegyedik Hadsereg egeszsegugyi reszlege ugy hatarozott, hogy katonai bordelyt nyit. Az ide zart, prostitualtta tett zsido lanyok tortenete Malaparte muveben - a kotet zsenialis megszerkesztettsegenek koszonhetoen - ismet nem dnmagaban erdekes, hanem egy vezetoi lakoman tortentek tiikreben, ahol Malapartenak szinten volt alkalma jelen lenni.

Ezt a vezetoi lakomat egy ritualis szertartas, a „kes tisztessege" (137.) zarja, melynek soran egy szarvas husat osi lengyel szokas szerint karora huzva talaljak fel a pincerek. A feltalalt allat porciozasat Frank fdkormanyzo felesegere, Frau Brigitte Frankra bizzak, aki kimert