Irodalmi Szemle, 2015
2015/12 - KELETI MESÉK - .adeq Hedayat: Örvény; Karom (novellák, Sárközy Miklós fordításai) .adeq Hedayat novelláinak magyar forditásához / KELETI MESÉK
- Nem. .. te ot akarod.- Eskiiszom, hogy nem, senkit sem szeretek rajtad kiviil.- Hazudsz! - Istenemre, nem hazudok. Amint utnak indulsz, veled tartok.- Jovo heten... nem, holnap elmegyiink.- Ezzel a labbal...!- Hm... hm... latod, hogy megertettem. Mar az elejetol fogva tudtam. Becsaptal. Bolondot csinaltal belolem.- Azt hiszed, hogy hazudok? Gyere, induljunk most azonnal.- Hm... de te ott is ferjhez akarsz menni. Arangeban eros, fiatal, szep ferfiak vannak am. Te azt akarod...- Eskiiszom, hogy nem lattam Abbaszt. Ekkor Ahmad elvorosodott, nehezen vett levegot, ujjai remegtek, ajkai pedig kiszaradtak. Robabe ezt nem vette eszre, csak szavaira valaszolt.- Sziileim eletere eskiiszom, ha Masdi Gholam felesege lennek. Hat vegtere is nem kell igent mondanom? ...Nem is mondok... Es egyebkent is, o mar dreg es gonosz is. Mah Szoltan azt mondta, hogy mar van ket felesege, nem akarom ot. Veled megyek... no hat, Arange messze van?- Nem, a hegy mdgott. De majd, ha gazdagok lesziink, akkor megyiink oda.- Azok a keklo hegyek, amelyek a haztetonkrol is latszanak, ismerem azokat, a csucsaikat ho fedi, a joghurthoz valo jeget is onnan hozzak. Es milyenek az ottani asszonyok, hm... vandorolnak ide-oda. Emlekszem, Nad-e Ali neni neha eljott hozzank, emlekszel? Amikor meg elt anyank, o is falurol szarmazott. A hegyrol szokott beszelni, batyus, mondd, mikor vesziink tehenet? De en meg nem tudok fejni. Ahmad dobbenten nezett ra, Robabe folytatta:- Van egy uj cipom, meg egy karperecem, amelyet anyam adott meg nekem, a karperec csucsan harom ekko van, azokat is felreraktam. Telente majd cipot foltozol, ugye? Ahmad intett a fejevel, hogy igen.- Egy falusi asszonyt is el fogsz majd venni! Ahmad furcsallva, dobbenten nezett ra, Robabe megerezte, hogy diihos, de szora akarta birni, hogy miert bosziilt fel, majd megkoszoriilte a torkat, es elkezdett enekelni: En, en, egy vdndor csalogany vagyok, Hegyek-volgyek kozott barangolok, Kosza anyam megdive, Kegyetlen apam engem bl le, En, a lelkes ledny, Csontjaim het rozsavizzel leontve, A rozsafa alatt egy sirgodorbe', Csalogannya lettem, Igen, igen... Ez ugyanaz a dal volt, amelyet harom evvel ezelott a ciszterna feletti szobaban egyiitt enekeltek, de ma este maskeppen csengett ez Ahmadnak, es nagyon felidegesitette.
