Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Veres István: Fáradt eper (novella)

Nem is fogom? Mert ez szemelyisegfiiggo, hogy melyik embert melyik szin vagy arnyalat irritalja? Sokszor meg latnia sem kell, a szin, ha lathato, termeszetes feny altal megvilagitott helyen van, rezgeseket bocsat ki, amelyeket nem erzeke­­liink, csak a hatasukat, ha bizonyos ideig a kozeliikben tartozkodunk, es peldaul felerositi oket a telihold vagy mas tenyezo? Es nem tudsz mast tanacsolni, mint hogy valakinek engednie kell? Milyen beszed ez, Krisztian? Annyi tehat a diagnozis, hogy az ajtocsapkodastol szetzilalt lenyemet lenyug­­tatja az eperszinu nadragom latvanya vagy viselese, viszont a szomszedokat ep­­pen az eper latvanya keszteti arra, hogy csapkodjak az ajtokat. Valakinek tehat engednie kell, mert a kiizdelemben felmorzsolodunk, a folyamat vegere pedig nem marad mas, csak az ajto meg a nadrag, vagyis a szervetlen komponensek. Szoval, ha kidobom ezeket a nadragokat, jo esely van ra, hogy ha nem is marad abba teljes mertekben a csapkodas, csokkenni fog. Na es mennyire? A napi hatvanrol peldaul negyvenre? Oke, legyen. Eltiintetem oket, kidobom, vagy elviszem a nagymamamhoz. Minek viszed a nagymamad­­hoz, kerdezte Krisztian. Nem tudom, ott biztosan nem zavar senkit. A nagyma­­manal tele vannak a szekrenyek regi ruhakkal, amelyeket egykor 6 meg a nagy­­papad, meg annak az apukaja meg az anyukaja hordott, mindegyiknek megvan a kis helye. Nem kellene ebbe az egesz, evtizedek alatt felepitett rendszerbe ket eperszinu nadraggal belegazolni. Igazad van, kidobom oket, leviszem a kukaba. Aha, kukaba - simitott vegig gorogds, am szortelen arcan Krisztian. Es hogy mi lesz, ha a szomszedos haz szocialisan hatranyos lakoi kikukazzak a ket faradt nadragot, es elkezdik oket hordani. Harsany szinek, extravagancia. Pont ezt sze­­retik. Ott fognak jarorozni benne az utcan, a ti ablakotok alatt is. A szomszedek pedig nezhetik oket, es ugyanaz lesz, mintha en hordanam - ajtocsapkodas. De akkor mondjal mar valamit, hat hogyan tiintessem el azt a ket nadragot? Egessem el az erkelyen? Kiildjem el valamelyik haboru sujtotta orszagba? Ket rozsaszinu nadragot? Meteljem oket vekony csikokra, es assam el? Ha ilyen magikus, kepes, es kiviragzik. Adjam oket neked? Ahol dolgozol, az egyetemen, van egy anyagmegsemmi­­sito, amely minden szerves es szervetlen termeket kepes eltiintetni? Egyszeruen lebontja oket kemiai folyamattal? Mintha magatol bomlana le evtizedek vagy sza­­zadok alatt, csak ti ezt meggyorsitjatok a kis megsemmisito konteneretekkel? Rendben van, Krisztian, legkozelebb elhozom oket, es vigyed. Azota mar dsz van. Semmi nem valtozott. Csapkodjak az ajtot ugyanugy, pe­dig sehol a kornyeken egy faradt eper. Krisztian mar a telefonjat sem veszi. Er­­dekes modon nem is kert penzt a beszelgetesekert. Szerintem csak a nadragjaim kellettek neki. Biztosan egesz nap azokat bamulja. Megertem teljesen, szep nad­­ragokrol van szo.

Next

/
Thumbnails
Contents