Irodalmi Szemle, 2015
2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Séllei Nóra: Kutyaszimat és a viktoriánus kultúra rétegei (tanulmány) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK
B< BBB •••■ It :• B B B: ’Bii/flBBBBil / B Z / < ,|| Ss> i SB ZZ ■:■>::■-■ BB B" Z;:'; Z / B’B? : W > 'l Z»l. Z' > ’ S |J :: Z: Z Z ; >B ZZZ:', Z Z ZZ Z'> K; BZiS'sf Jj a Flush!, de mindezen tul termeszetesen sokkal izgalmasabb az a kerdes, hogy mit kezd a szoveg ezzel a tortenettel: mikent jon letre a narrativa, kinek a perspektivajabol latjuk a cselekmenyt, mit es hogyan latunk, mekkora szerepe van az elbeszelesben a tizenkilencedik szazadi Anglianak, milyen dszszefiiggeseket lehet felfedezni Flush es Elizabeth Barrett (Browning) elettortenete kozott. A szoveg mukodesenek alapveto modjat az a jelenet mutatja meg, amelyben eloszor talalkozik Elizabeth Barrett es Flush: „Most latta eloszor szemtol szemben Flusht. Flush most latta eloszor szemtol szemben a kereveten fekvo holgyet. Mindketten meglepodtek. Miss Barrett arcat hoszszu hajfonatok kereteztek: nagy szeme elenken csillogott; ajka mosolygott. Flush pofajat lompos fiilek kereteztek; az 6 szeme is nagy volt es elenk: a szaja is nagy volt. Hasonlitottak egymasra. Szemiigyre vettek egymast, s mindegyikiik azt gondolta: »Lam, ott vagyok en!« - aztan: »Milyen kiilonbseg!« A lany arcan a napfenytol, levegotol, tagas terektol elzart betegek faradt sapadtsaga. A kutya pofaja: egeszseget es osztonds erdt sugarzo voroses, nyers allatpofa. Kiilonvalasztva, elhatarolva egymastol, s megis ugyanegy malom garatjaba vetve: ki tudja, nem arra rendeltettek-e, hogy kolcsonosen kiegeszitve egymast, kolcsonosen beteljesitsek, ami a masikban meg csak titkon szunnyadt? Hogy sovargott minderre a lany; de 6, Flush: nem, 6 nem! Kettejiik kozott ott tatongott az a legmelyebb szakadek, mely elot elotol elvalaszthat. A lany tudott beszelni; a kutya nema volt. A lany nd volt, ember volt; Flush kutya.2 Igy meregettek egymast, kozvetlen kozelbol es vegtelen messzesegbol. De Flush egyetlen ugrassal a kereveten termett, ahol ezutan allando helye lesz: a paplanra, Miss Barrett labahoz."3 Az elso talalkozas megteremti az olvaso szamara is azt a kettos latasmodot, amelyben egyszerre van jelen kutya es ember, de mindketto a kutyanak - vagy legalabbis a kutyaelet narratfvajanak - a perspektivajabol, beleertve azt is, mikeppen kepzodnek meg 2 Woolf, Virginia: Flush. Ronay Gyorgy forditasa. Budapest, 2005, Europa. 21. A forditasban pontosan: „Flush csak kutya". Mivel a „csak" eppen a tokeletes (a)szimmetriaban megnyilvanuld azonossagot es kiilonbseget mossa ala, a kutyat alsobbrendunek feltiintetve, az idezetbol a „csak" szot elhagytam. (Tovabbi oldalhivatkozasok: a szovegben, zarojelben.) 3 Az elso angol kiadas a kettejiik kdzti hasonlosagot es a kiilonbseget ket hasonlo beallitasu kepparral is kiemeli: Flush (akit Virginia Woolfnak a leszbikus szerelmetol, a szinten frond Vita Sackville-Westtol kapott Pinker nevu spanielje „alakit") es Elizabeth Barrett kisertetiesen hasonldan beallftott kepeivel.
