Irodalmi Szemle, 2015

2015/11 - KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK - Olimpiad Szolomonovics Joffe: Titkosírás a Kutyaszívben (tanulmány, Gyürky Katalin fordítása) / KUTYASZÖVEGEK, SZÖVEGKUTYÁK

KUTYASZOVEGEK, SZOVEGKUTYAK lin, az 6 harmadik megtestesiilese, az, akit a KB fotitkarava valasztottak (a tit­­karok sokat irnak, a „poligraf" szo pedig gorogiil azt jelenti, hogy „sokat irni"). A Bulgakov-kutatot mar nem lehetett leallitani. Kijelentette, hogy Bulgakov minden egyes alkotasaban olyan titkos­­irasos modszerrel ir, amellyel sajat kora szatirikus kepet hozza letre. A kutato szamos filologiai es tortenelmi reszlettel bizonyitotta, hogy Preobrazsenszkij sza­­kacsnoje, Darja a Cseka elso hires veze­­tojevel, Dzerzsinszkijjel egyenlo (azert ezt a nevet valasztotta neki, mert a Darja nevben es a Dzerzsinszkij csaladnev­­ben is ott a „d" es az „r", mint az orosz draty, szdiraty, azaz megnyuz, lenyuz szavakban), hogy a lakobizottsag elndke, Svonder nem mas, mint Lev Boriszovics Kamenyev-Rosenfeld, a Politikai Bizott­­sag tagja, a Moszszovjet elndke, a Nep­­biztosok Tanacsaban Lenin helyettese, hogy a bagoly, akit eloszeretettel piszkalt a ravasz, aljas, talpnyalo Gdmboc, a ba­­golykepu Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkajaval egyenlo, akit Sztalin elv­­tars ugy szeretett becsmerelni... De igyekezziink elhatarolodni ettol az 1925-os kepzeletbeli jatektol. Idezziik tel, hogy mit tudunk a Kutyaszivrol. Bulga­kov a Kutyaszivet 1925 januarjaban kezd­­te irni, februar 14-en pedig mar keszen volt egy olyasfajta varians, amit Ny. Sz. Angarszkijnak, a forradalom elotti idok Lenin-parti emberenek olvasott tel, aki annak a Nyedra cimu almanachnak volt a szerkesztoje, amelyben Bulgakov a Vegze­tes tojasokat publikalta. (A Vegzetes tojdsok sziizseje nagyon hasonlit a Kutyasziv szii­­zsejere, vannak athallasok is: a Vegzetes to­­jasokban Perszikov feltalalta a voros suga­­rat, amit a Ku tyaszivben olyan biinteteskent fognak emlegetni, ami Preobrazsenszkij t fogja utolerni; Preobrazsenszkij egy per­­zsaszdnyeges lakasban lakik: az orosz perszikov es a perszidszkij, azaz perzsa szo egy torol fakad.) 1925 marciusaban a Kutyasziv az al­­manachhoz keriilt. A kiserlet, hogy az almanachot keresztiilvigyek a cenzu­­ran, nem jart sikerrel. Sot mi tobb, 1926 nyaran Bulgakovhoz a GPU hazkutatast vegzo iigynokei is megerkeztek: a Kutya­sziv keziratat elkoboztak tole, amit csak nehany ev mulva, nagy nehezsegek aran, Gorkij kdzremukodesenek kdszdnheto­­en tudott visszaszerezni. Magat Bulga­­kovot pedig a hazkutatas utan atvittek a Lubjankara, es kihallgattak. A Kutyasziv egy, Angarszkijnak at­­adott peldanyat Angarszkij megorizte az archivumaban, a kellemetlen kerdesek felmeriilese esetere ezzel az egyertelmu felirattal: „ez a mu sem a koncepcioja, sem a muveszi megvaldsitasa tekintete­­ben nem kepvisel nagy erteket". 1926-ban a Moszkvai Muvesz Szin­­hazban (a kesobbiekben a szinhaz nevet MHAT-nak rdviditem - a fordito megjegy­­zese), ahol mar probaltak azt a darabot, amely a Turbinek vegnapjai cimet kapta, Bulgakovnak felajanlottak a Kutyasziv szinrevitelet, de a cenzura itt is kozbele­­pett. Sok ev telt el. 1968-ban ezt a muvet Nyugaton ketszer is megjelentettek oro­­szul. Ezt kovetoen erkezett Parizsba Bul­gakov ozvegye, Jelena Szergejevna, hogy meglatogassa Bulgakov rokonait. Az oz­­vegy magaval vitte a kezirat szerkesztett valtozatat, amelyet az YMCA-Press 1969- ben kozolt. Ez a kiadas szamit kanonikus­­nak. A Szovjetunioban 1987-ig a Kutya­­szivet soha nem adtak ki. A mu tartalmat a kdvetkezokepp lehet osszefoglalni: a sebeszprofesszor Preobrazsenszkij, aki

Next

/
Thumbnails
Contents