Irodalmi Szemle, 2014
2014/11 - ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK - Pataky Adrienn: „A művészet kegyelméből a politika átlényegül” (tanulmány)
ELNYOMÁSOK ÉS FELSZABADULÁSOK 16 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. I. kötet. Budapest, 2012, Nórán Könyvesház. 881. 17 Angyalosi Gergely: Helyett. In uő: Kritikus határmezsgyén. Debrecen, 1999, Csokonai. 169. 18 Parti Nagy Lajos: i. m. 146. 19 Gömöri György: A marginalitás előnyei. Petri György: Örökhétfő. Új Látóhatár, 1983/4. 561. ben egy-egy Petri-felolvasáson, s a Vallai-esteken is elhangzottak Petri-versek - egy-egy ilyen programról be is számolnak egyes jelentések, egyikben (bizonyos „Forgó” jelentésében) például ezt olvashatjuk: „Rövid írásokat olvasott fel, melyek kapcsolatban álltak a modern zenei kísérettel, hol önállósultak, hol pedig időkitöltést adtak. [...] Ezen túlmenően olyan rímek tarkították az írásokat, mint például az Oderán túl az Uralon innen dúl a rémuralom itten stb. A programban 1950-es évekbeli visszaemlékezéstől a mai útkeresésig is találunk példákat. »Mi jön ezután, a ravasz politikusok uralma vagy a bárgyú katonáké, börtön és szögesdrót?« A múlt eseményeinek ilyen módon való elénk tárása azt a képzetet szülte a hallgatóságban, hogy jelenünk eredményeit is kétségessé teszi. A hallgatóság külső és belső tetszéssel fogadta az előadást, esetenként hangos közbeszólásos egyetértés is elhangzott. Az előadás telt ház előtt, mintegy 200 fő előtt került megrendezésre.”16 Petri pesti értelmiségi mítosz volt, előbb volt ismert, mint a művei, „nomeg az is elterjedt róla, hogy a »mi költők«, a »min« a pesti literátus ifjúságnak azt a részét értve, amely saját rosszkedvét, testi-lelki nyomorúságát és alapjában baloldali indíttatású ellenzékiségét egyfajta, a József Attila-i hagyományt folytató, azt »korszerűsítő«, mint akkoriban mondottuk volt, »gondolati« líra tükrében óhajtotta viszontlátni” - írja Angyalosi.17 Erről Petri egy 1993-as interjújában így vall: „Egyrészt az intellektuális költők ama sorába érzem magamat tartozni, amibe József Attila, Babits és Vas István [...]. Másrészt [...] nekem centrális problémám a politika, az én személyes problémám... [...] A harmadik jellegzetességem talán az, amit Szilágyi Ákos mondott egy költői estem bevezetőjében, hogy József Attila óta én vagyok a par excellence lírai költő.”18 Amiben Petri eltér kortársaitól, az „elsősorban nyelvi-szemléleti és olyan versein is lemérhető, amelyekben nincs egy szemernyi politika sem”19 - fogalmazta meg Gömöri György. Petri válaszaként álljanak itt sorai az Élektra című versből: 52
