Irodalmi Szemle, 2014
2014/10 - Kittler, Friedrich, A.: Drakula öröksége 2. (tanulmány, Benkő Krisztián fordítása)
A pszichiáter hűvös és részletes zagyvaságai nem segítenek a szenvedőn, a nő Seward sajátosan kegyetlen intelligenciája folytán még rosszabb állapotba kerül; de „miért kéne figyelembe venni a legfontosabb és legnehezebb szempontot - az agy állapotát - hogy fejlődés mutatkozzon? Ha csak az agy egy ilyen titkát felkutatnám, ha a rögeszme kulcsa csak egy bolondság lenne - olyan magasra emelném a szakterületem, amilyen magas vár még nem létezett.” Nagy szavak, amelyek a pszichiátria 1890-ben lefektetett alapvetéseit jelentik. Függetlenül Renfieldtől, Harkertől vagy végül Schreber lipcsei Flechsig nevű professzorától - Paul Brocas afázia-kutatásai óta mindenféle őrületet az agyban lokalizálnak. Ezért Dr. Seward szintén egyáltalán nem egy olyan ötlethez jut el, amely takarékoskodna az idővel és a szavakkal: közvetlenül Renfield eszelős beszédeit küldi Edison masináján, saját orvosi hangjának párbeszédes beiktatása nélkül. De miután Flourens és Flechsig, Ferrier és Fritsch szikéjükkel egyének agyát kezdték boncolni, és állatokat hergeltek savakkal, mérgekkel és árammal, az őrült elveszítette a beszéd lehetőségét. Ebből csak akkor lehet neuropszichológia,6 „a molekulák és az agytekervények” tudományos tanulsága, ha „mi” egy művészi fiziológus módjára „automatikusan az Edison-féle fonográfmódszerben gondolkodunk”.7 Dr. Seward agya annyira alkalmas, hogy egy őrült agyat küldjön a fonográf agyába. „A tudományos diskurzus a szubjektumok elfojtásának ideológiája, amit az egyre bővülő egyetemek férfijai is nagyon jól tudnak.” Tekintettel a Cogito pszichoanalitikus olvasatára, amiben az egyetlen választás az élet vagy a gondolkodás,8 Dr. Seward egyszer a fonográfot, egyszer a szerelmet választja. Renfield páciense az egyikben, Lucy a másikban részesül. Mindketten meghalnak. Ellentétben a pszichotikus zoofágiásokkal, akiket Londonban Vlad Jepeç játéka folytán egy zárt intézmény, Budapesten egy börtön körülményei között tartanak, Lucy megmondhatja, hogy mit akar: Dr. Seward nem egy beteget, hanem egy imádott testet lát benne. A nőt félelméről az alvástól és az álmoktól, a farkasoktól és a denevérektől nem kérdezi többet, hanem Lucy állapotának romlása miatt egy holland specialistát hív: van Heising professzort. Bár ő is „az agy egészének neurofiziológiai 6 Lásd nagyjából Ferrier, Sir David: Die Functionen des Gehirnes. Autorisierte deutsche Ausgaben. Braunschweig, 1876/1879. 285— 325. Nyilvánvaló, hogy Ferrier (az angol eredetiben) ismerte Stoker agykutatási forrásait és nem a metafizikus James Frederick Ferrier kötötte le. [Vö. Leonard Wolf (szerk.): Bram Stoker Drakuiája magyarázó jegyzetekkel. New York, 1975. 74.] 7 Hirth, Georg: Aufgaben der Kunstpsychologie. München, 1891/1897. 38. 8 Lacan, Jacques: Radio-phonie. Scilicet, 1970, 2/3. 89. 55
