Irodalmi Szemle, 2014

2014/1 - ÍZLÉSEK ÉS POFONOK - Benkő Krisztián: Proletárdiktatúra, avantgárd, Trianon (Szombathy Bálint Dada-tsúszda című kötetéről)

7 Földényi F. László kiváló esszéjét idézve: „Lenin, bármennyire a jövő igézetében élt is, a nihilizmus mellett kötelezte el magát.” Földényi F. László: Mindörökké DADA! In Élet és irodalom, 2006. január 13.

8 Schwitters, Kurt: Ősszonáta (részlet); Merz (részlet). Ford.: Tatár György. In Веке László (szerk.): Dadaizmus antológia. Budapest, 1998, Balassi. 199., 202-206.

4 Vö. Stock, Wiebke-Marie: Den- kumsturz: Hugo Ball. Eine intellektuelle Biographie. Göttingen, 2012, Wallstein.

10 Vö. Benkő Krisztián: Düh-Ring. Megjegyzések Jack Johnson és Arthur Cravan bokszmérkőzéséhez. ln nő: Bábok és automaták. Budapest, 2011, Napkút. 61-68.; Elger, Dietmar - Grosenick, Uta (szerk.): Dadaizmus. Ford.: Borús Judit. Budapest, Taschen - Vince. 80-85.

kerültem, ami itt Párizsban nem is esett nehezemre” (90.).

Ez a leegyszerűsítés több kételyt felvetett e sorok szerzőjében. Először is a magam olvasatában Noguez könyve nem a dadaizmussal, hanem Leninnel és eszméivel szemben alig burkoltan szarkasztikus.7 Vagyis az első világháborúban, a semleges Zürichben létrejött irányzat számomra sokkal inkább a nietzschei nihilizmust és az apolitikusságot képviseli, semmint hogy a szélsőbaloldali ideológiát terjesztette volna. Arról persze nem is beszélve, hogy a dadaista irányzatnak legalább száz képviselője volt: a berliniek vagy a kölni Schwitters, akinek az Ursonate című hangverse nehezen értelmezhető politikai mondanivaló kifejtéseként - noha a Commerz Bank nevéből lecsípett Merz szó antikapitalista gúnynak azért felfogható.8 Vagy Hugo Ball, aki már a zürichi alapítók közt is jelen volt 1916-ban, a ’20-es évek elején vallásbölcselettel kezdett foglalkozni, és jellegzetes performanszai, hangkölteményei (például a Karawane) előadásának hangulatát hasonlították már a templomi imamormoláshoz is.9 Kétségtelenül a regényben is felsejlik a szakralitás párszor Tzara részéről, de a regény végén ez szodomita erőszakká válik, vagyis a szabadkőművesek beavatási szertartásait idézi. Bár, legjobb tudásom szerint, ezek a szertartások jellemzőbbek voltak a szürrealizmusra, például Bataille titkos társaságára (a regény is említi, hogy René Crevel volt a „legszebb szürrealista férfi” - 25.) - tudtommal Tzara nem volt homoszexuális. Az pedig egy gender játéknak nevezhető, hogy az agglegénytípusú Marcel Duchamp, vagy a nős költő és bokszoló, Arthur Cravan, időnként nyilvánosan nőnek öltöztek.10

Hogyan értelmezzük Tzara Kosztolányiról tett megjegyzését? „Egyszer sikerült rendkívüli módon meglepnem Tzarát - mondja Illyés Tsúszónak -, majdnem leesett a székről szavaim hallatán. Azóta kicsit jobban becsüli a magyar költészetet. És a karóráját is jobban félti. Miután napnál világosabb, hogy Kosztolányi volt az első dadaista költő a világon, tíz kerek esztendővel megelőzve mindenkit!” (93-94.) Persze beleérthető mindebbe a cinikus opportunizmus vádja, amelynek

78