Irodalmi Szemle, 2014
2014/10 - KÉP/SZÖVEG - Zsámboky János: A bőségben kevesebb a vétek; Semmi se maradéktalanul tökéletes; A Poétika; A szorgalom korrigálja a természetet (versek, Csehy Zoltán fordításai)
Ki ÍVSZÖVEG A POÉTIKA Dionysius Lambinushoz Bármit is adjak elő, komolyat vagy játszadozást csak, semmi sajátom nincs, itt csak utánzat akad. Költöttet s igazat keverek s az igazzal a talmit, hogy szépnek látsszam ebben is, abban is én. Nem sorrendben mondom a vállalt dolgokat én el, trópusaim, szavaim is szabadon kezelem. Nincs anyagom, posztóm, egységes formavilágom, semmi ruhám, mégis ékes az öltözetem. Változatosságból próbálok hozni ki ízlést, együgyűnek látszom, bár csupa ék vagyok én. Csak kitaláltak, nincs is létem, az ég lehel engem, és akivé vágyom válni, jaj, az se vagyok! A SZORGALOM KORRIGÁLJA A TERMÉSZETET Nincsen a természetben olyan nyers, durva dolog, mit munkás szorgalmad rendbe ne hozna megint. Céltalanul heverő teknőcpáncélba Olympus hírnöke húrt fűzött, s így született meg a lant. Formátlan volt még, de ha pengeted azt, ma ezernyi élvezetet nyújt és mennyei hangzatot ád. Mért nem bízol a természetben, mért mar a kétely? Nincsen eszed? Lódulj, itt ma a néma beszél. Bölcs, ha a kagylóhéjból lant kerekül ki, mivel hogy hívja az ujj a gyönyört, és a has is belakik. Csehy Zoltán fordításai 14
